Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
József Attila: Gyermekké tettél
kapocsi.ancsa• 2011. augusztus 22. 22:48
Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc csikorgó télen át a kín.
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.
Számban tartalak, mint kutya a kölykét
s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
Az éveket, mik sorsom összetörték,
reám zúdítja minden pillanat.
Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.
Ostoba vagyok - foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
Mondd, - távozzon tőlem a félelem.
Reám néztél s én mindent felejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!
Anyám kivert - a küszöbön feküdtem -
magamba bújtam volna, nem lehet -
alattam kő és üresség fölöttem.
Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.
Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,
kinek szeméből mégis könny ered.
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled.
csillogo2011. augusztus 23. 07:51
''Reám néztél s én mindent felejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!''
Hát...jobb lenne ha...,de meg kell tanulnunk, amit meg kell...!?
kapocsi.ancsa2011. augusztus 23. 07:31
Szeretem én is..
nem megyek a végletekig, vannak kiválasztott versek
Amit küldtél köszönöm csak Latinovitst nem igazán szeretem
Inkább:
http://www.youtube.com/watch?v=WrbZHDuVP 5U
a kedvenc:
http://www.youtube.com/watch?v=3wUCDPR8x Q0&feature=related
kapocsi.ancsa2011. augusztus 23. 06:04
Pár napja, a könyvet véletlenszerűen kinyítva olvastam...néha teszek így..eltalál e a hangulat.
Szép napot
Törölt tag2011. augusztus 22. 22:57
Törölt hozzászólás.