holnap nélkül

kapocsi.ancsa•  2018. augusztus 28. 08:12


mintha mindig rátakarhatnánk a napot
az éjszakákra
mintha végtelen lehetne a lehetőségek
háza

mintha örökké volna a holnap, hol Nap
vár, várat -
majd majd, mintha sohasem sóhajtanánk
a jaj-t - hajt

úgy, mintha otthagyna mégis, ez örökös hitben
megtagadásának elhitt ígéretében,
ha hisszük nincs... ha nem gondolunk rája
észre sem vesz soha s illúziónk vára

mintha mindig lenne idő
majd-ott suttog mind ki felnő
rohanásunk megáll - nem megy
összes napunk egyre megy, megy

ismétlődéseknek váza
beleivódott a lázba
s lelassulunk, meg-meg állva
ijedtségünk megalázna
 
hát újra
rátakarjuk a napot az éjszakára
s úgy teszünk mint ki sose látta...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

skary2018. augusztus 28. 15:23

holnap nélkül mindig ma van :)

Törölt tag2018. augusztus 28. 09:47

Törölt hozzászólás.

okeanus2018. augusztus 28. 08:18

bár fényben és reményben élünk, azért tudjuk a sötétet...