ha arra fúj a szél

kapocsi.ancsa•  2016. november 11. 10:17

Ugye hazamegyünk ha a szél arra fúj,
és megkísért a nap,
ahogy az ablakon besüt,
ablaktalan világokon át,
nem szűrődik csak a köd,
mint paravánnal leválasztott élettér,
túllát bennem ami fehér...
ami még fehér
s felhőket köhög a szenvedély.
Hogy legyen még, legyen még esély,
azoknak puha útjára lépni,
a megfoghatatlant remélni, remélni...
sétálni szeretni bármilyen fa alatt,
legyen az zöld, sárga vagy avarral telt alant.
Ha arra fúj a szél, hazamegyünk majd,
hogy Élj.
 
https://www.youtube.com/watch?v=_jyXWxJ1XVg

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

BakosErika2016. november 12. 13:14

Megható és nagyon szép vers.
Sok napocskát. :)

Ametist2016. november 12. 08:15

Bárhol vagyunk, hazavágyunk... versed nagyon tetszett!

csillogo2016. november 12. 07:43

Szép honvágyvers!
Baráti ölelésem!

kapocsi.ancsa2016. november 12. 06:29

Kedves Gábor @merleg66:
Igen... az otthon, talán túl ragaszkodó vagyok a leélt életemhez.
Köszönöm
Szép hétvégét

kapocsi.ancsa2016. november 12. 06:27

@estvanbalog:
Kedves István,
akkor nehéz lehetek neki, nem bír el :)
a győzelem mindig csak átmeneti pillanat
amelyet el kell csípni
:)

kapocsi.ancsa2016. november 12. 06:25

@Ernest:
Köszönöm :)
valóban lemaradt

szép hétvégét

Ernest2016. november 12. 03:45

"megfoghatatlan" - megfoghatatlant?

estvanbalog2016. november 12. 00:31

Arra fúj az Ancsa arra fúj...győzni született az ember...:)

merleg662016. november 11. 20:12

Otthon, édes otthon! Remek versedhez gratulálok!

Törölt tag2016. november 11. 18:32

Törölt hozzászólás.

okeanus2016. november 11. 17:26

van úgy, hogy dél-kelet felé, és van úgy, hogy észak-nyugat felé "a szél"...

skary2016. november 11. 11:35

majd ha arra fúj a szél