Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
foltlobogó
kapocsi.ancsa• 2016. szeptember 2. 10:18
kiborulnak a foltok
varratlan fekszenek tavak
összeöltenek a szavak
néhány kimondatlan vadat
tenyérbe terel a jó is
minek ide kenyér és vaj
éhezve születik a sors hisz
felsírja magát a baj
hogy meghallást érjen el
mélyrehatóan így teszi
kezembe sorsát általam érni
felelőssé tesz - szenvedi
foltjaim kódját, kifakult boltját
pókhálóporos álomágy
tisztul a szélben kifeszítésben
lobogj, csak lobogj: Te délibáb
kapocsi.ancsa2016. szeptember 3. 08:01
@Ametist:
Örülök, hogy itt látlak
:)
kapocsi.ancsa2016. szeptember 3. 08:00
@skary: van ilyen
nem létezik örök vidámság :)
Ametist2016. szeptember 3. 07:04
Igazi Kapocsiancsa-vers, tetszett nagyon :)
skary2016. szeptember 2. 10:31
szép..amúgymeg...szomorú