Fésületlen hótapintat

kapocsi.ancsa•  2023. november 14. 11:08  •  olvasva: 49

Fésületlen hótapintat

Csipkelődő gondolatban,

pimasz laza, mosolykorban,

hízeleg, mint macskanyár,

csintalan rút, hő , ne már...

Hess, keress, pergess hát,

Napsütéses koronát

oda köréd, ím tán láttam,

Sajnálom, hogy nem szólt szám.

Íz csordult, csak illegális,

csendesre koptak illatok ,

érinthetetlenre az álmok,

elmondhatatlan bűvölet

hallgatásában járok.

Nincsen levegő most a szóban,

csillagok hazudnak tenyerem közé

íz kopik kővé, meztelen évvé,

és elmorzsol egy mozdulat.

Köd-fehér hótapintat.

Derülj csak hát,

és füstös éjszakává úgy harapd szavam,

mint ablakon át, a fény majd elköszön:

Agyő! Lásd, meghajlás sziluett fut át a falakon.

2023.11.08-11.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

kapocsi.ancsa2023. november 16. 10:20

@napfeny13:
Néha nehéz megfogni egy-egy érzést
Hűen visszaadni. Kell valami hasonlat, hogy érezhető legyen :)

kapocsi.ancsa2023. november 16. 10:19

@Mamamaci40: :)

napfeny132023. november 16. 09:29

Hószépségű..pihe-puha,köd- fehér hótapintat.

Lenyűgöző.

kapocsi.ancsa2023. november 15. 22:02

@csillogo: azért fésületlen, mert több részletben letett gondolathalmaz
mégis kellett
nem fésültem össze, így kicsit zilált, de valós
puszik

Mamamaci402023. november 14. 21:06

Brummos lett nagyon!

csillogo2023. november 14. 20:10

Ancsám, én még fésülgetem a sorokat, szavakkal kifejezni az érzéseket - nem könnyű ! :) És Érteni sem, átélted, átadtad hó-tapintattal!