csendmorzsák

 

kapocsi.ancsa•  2021. január 13. 17:43  •  olvasva: 151

Telente voltam régi emlék,

nyaranta lettem múlt, s tavak,

hol egy éjjel eltünedeztek,

mind akik itt voltak - hadak.

 

Ősszel lehettem délibábja,

minden megtörtént tavasznak,

ahogy az elmúlás felidézi,

azt, hogy volt kezdet, gondolat.

 

Pergő homokszem újaid közt,

az vagyok s leszek, untalan,

összecsikordul benned a hangom,

vagyok mint mindig és szüntelen,

 

hihetem - meddig? hány holnap lesz még,

mikortól űznek üres szobák,

széthullott évek ülnek az ágyon,

ruhák illata, csendmorzsák.

 

Vonatra küld majd? hány messzi hely lesz,

hová majd menni, vihet a vágy,

meddig mehet vajh, jönnek ha nem tud,

már elindulni majd ez a láb...

 

2021.01.13.

 

https://www.youtube.com/watch?v=qbnH0YO_n5E

(x) Könyvek 27% kedvezménnyel és az ország 50 pontján INGYENES átvételi lehetőséggel!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

kapocsi.ancsa2021. január 14. 18:06

Köszönöm, hogy olvastátok :)

Törölt tag2021. január 14. 15:27

Törölt hozzászólás.

skary2021. január 14. 07:12

nemtudnisémmit :)

Törölt tag2021. január 13. 21:49

Törölt hozzászólás.