csendmodell

kapocsi.ancsa•  2021. május 14. 15:36  •  olvasva: 139

nem mindig tudok szóhoz jutni, 

és ha már mégis, néha - Fáj

mint szürke percek kóbor hangja hálni jár,

 

ketyeg a hangtalanság magja, kiáltássá ér,

hogy szakítson, harapjon a csendbe

ez a vágya él,

 

dagad a szívig, érik, beérik

míg belé nem szakad, szabadul,

pörölve zeng, jajdul, ártatlanul...

 

ne fojts a csendbe, ne zárj, ne várj,

folyton csak tenni, tenni jár

benned a szó, mi már megég, kihűl,

gyűjts tavaszt otthon, ne szenderülj,

 

amíg a kert nem hegedül, ne állj te szobrot

csendmodellt, 

ne tedd, vagy ha ma már mégis, 

légy te a pad, hová megpihen,

mindaz ki szólni hirtelen 

 

akar...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

kapocsi.ancsa2021. május 15. 06:24

@Rozella: Köszönlek
szép hétvégét :)

kapocsi.ancsa2021. május 15. 06:23

@skary:
Adnak bíz, de már valami megváltozott
szép hétvégét

kapocsi.ancsa2021. május 15. 06:21

@AndrejMlotko:
:)
köszönöm
azt külön is, hogy egy régi kedvencet eszembe juttattál

https://www.youtube.com/watch?v=RVXXgBecbB8

skary2021. május 15. 04:07

az biztos soxó nem is adnak szót :)

Rozella2021. május 14. 21:32

Ahol megpihen... :) nagyon szép, bíztató vers.

AndrejMlotko2021. május 14. 16:09

Oh, mondd, mi fáj,
Leszek padod,
ha akarod,
Hogy halljalak már.

Sok szó volna, ha volna,
mit magamnak,
Aki padnak áll
Vagy épp ül,
Békességbe, nyugalomba szenderül
Ugyan nem szobrozik, de áll.

Nem legyen Cseh Tamás csendjével a modellem.