Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
azt hiszed...
kapocsi.ancsa• 2015. december 9. 08:13
életet játszom
tenyerem mozdulásai bábok
árnyékot vetítek, vagyok
a nevetéseket felbontó ok,
a "nézd", a "lásd" - és a "mi lehet?"
tereket bontogató képzelet
életet játszunk, hattyút és kereket,
tenyerünk bűvöl és bővül
nem szerepek
életszimfóniáknak ad helyet
s ki látja,
az látja, érti és szereti,
ki meg szedi széjjel
nem fedezi
fel a valóság mind csupa árnyék
és a fény ami játszik
az látattó szándék
bontsd hát fel, bontsd ki
kezed a semmiből
ökölbe szorított vélésből
emeld föl
Ametisz2015. december 18. 23:03
Nagyon szerethetően kedves kép, és jó ha visz a képzelet...:)
kapocsi.ancsa2015. december 9. 21:02
Kedves @Kicsikinga
ezt én is láttam :)
hiszen az elején az árnyjátékról írok, a falakon
a lányaimmal szoktunk esténként ezzel szórakozni néha :) Ki mit néz ki belőle alapon. Kutyát, hattyút netán mást
Mosolyokat neked
kapocsi.ancsa2015. december 9. 20:56
Kedves István
@Bugatti350
itt nem én csapnék az asztalra
Sajnos vannak akik sosem értik meg, milyen is a mesélés, vagy láttatás
Köszönöm itt jártad :)
Kicsikinga2015. december 9. 17:39
Képzeld el, hogy ezt a versedet is látom!
Csodaszép!
Törölt tag2015. december 9. 15:58
Törölt hozzászólás.
Mamamaci402015. december 9. 14:16
jó vers nagyon!
skary2015. december 9. 12:59
azt
Törölt tag2015. december 9. 09:43
Törölt hozzászólás.
Rozella2015. december 9. 09:39
"és a fény ami játszik
az látattó szándék "
finom, érzékeny...
Bugatti3502015. december 9. 08:35
...ha nem tudsz eleget tenni, csak akkor csapj az asztalra! ..