Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Átvitt értelem 21. reménykontúr füstje
kapocsi.ancsa• 2017. április 1. 16:50
viharvert virágok
rongyain átlátok,
szirmokat hasít a tudat
alatta hagyhat a nap
lépést tartogat...
megtart egy dallam
tenyerén vinne,
omlós szavakon
megtört a lepke
lélegzete - elesett te
szomjon kortyol a fény,
elviszi a maradék én
reménykontúrjait,
elmosódottsága - szakít
viharvert szirmot lapít
könyvlapok közé ha szorít,
legyen meg tüze, mi lobog,
füsté avassanak az angyalok
kapocsi.ancsa2017. április 2. 21:25
@Zsuzsa0302: @merleg66: @Steel:
Köszönöm, hogy olvastátok
Stell, tudom kibontani kellene, de egyszerűen nem lehet, még nem
ahhoz túl összetett és nehéz.
Puszi
kapocsi.ancsa2017. április 2. 21:23
@Ametist: @dreaming58: Köszönöm Nektek.
Valóban képekkel próbáltam láthatóvá formálni a kimondhatatlant.
Mosolyokat
Steel2017. április 2. 12:47
Egyik képed sodróbb mint a másik... És nagyon szépen bont virágot bennük a tartalom, megmutatva a legmélyebb szívrezdüléseket.
merleg662017. április 1. 20:53
könyvlapok közé ha szorít,
legyen meg tüze, mi lobog,
füsté avassanak az angyalok
Ámen! Tetszett a versed.
Zsuzsa03022017. április 1. 18:02
Érdekes, különleges vers! Tetszett!
Mikijozsa2017. április 1. 17:05
szép vers
dreaming582017. április 1. 17:05
Olyan megfoghatatlan - mégis (vagy épp azért) olyan szép! :)
Ölellek
Ametist2017. április 1. 17:04
Absztrakt ábrázolás versben! Nagyon jó lett, Ancsa!