Átbucskázom egy lomha gyertyafényen

kapocsi.ancsa•  2022. január 12. 15:32  •  olvasva: 123

Átbucskázom egy lomha gyertyafényen

 

Mint idegen kopog bennem a megalkuvás,
fényében apródgyöngyszemek,
mint téli ablakgőzös cseppeken a fény
ha átüt az esthajnal elején,
úgy viszonyulok a mindennapokhoz.

Letörölnek majd, ha már összegyűlnék,
mielőtt tócsává érek, rongyvigasz,
az leszek - ázott emlék mi égni,
már túlzottan más, mint ki nem igaz,
s életlen látásom nem delejez.

Néha megbukom, mint hajnal a küszöbön,
s árnyékot hagyok élni, ha átjutok,
ajtókra, ablakra vetülök ijedni,
mielőtt átbucskázom egy lomha gyertyafényen,
valahol ott, hol nem egészen.

Minden csak félbe-törötten épphogy csak, szólni kész.
Majd dermedt pirulásban a falfehérre néz.
Hogy ismét csak megbújni tudjon, egy cseppnyi fényes reggelen.
S ismerős idegen, köszönjön vissza:
Igen, már távolról ismerem.

2022. január 12.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

kapocsi.ancsa2022. január 15. 07:44

@Mikijozsa:
Majd felolvadok tavasszal :)
köszönöm

Mikijozsa2022. január 14. 10:22

ablakra vetülve meg ne fagyj, üdv tetszett

kapocsi.ancsa2022. január 14. 06:54

@csillogo:
Köszönöm :)
Jó lenne, ha menne a rajzolás, lerajzolnám.
kiestem belőle, valami hiányzik.
Puszik

csillogo2022. január 12. 20:15

ez Nagyon tetszett, nem is tudom, hogy miért... idézek belőle:

"mind téli ablakgőzös cseppeken a fény
ha átüt az esthajnal elején,
úgy viszonyulok a mindennapokhoz."

"Letörölnek majd, ha már összegyűlnék,
mielőtt tócsává érek, rongyvigasz,"

"Néha megbukom, mint hajnal a küszöbön,
s árnyékot hagyok élni, ha átjutok,"

"Minden csak félbe-törötten épphogy csak, szólni kész.
Majd dermedt pirulásban a falfehérre néz."
Nagyon átérzős - Ancsám, nagy gratula!
Puszik