Jeltelen rejtjelek

Hajnalteák vacogása

Tenyerem ölében
zsibbadnak az álmok,
hátra kötött arccal
harc nélkül csak állok.
____________
Kanalaz az élet
egy pohárban ülök,
észre sem veszem majd
ha elcsendesülök.
___________________
És lám... hogy tud dideregni a lélek,
Hogy a milliómodik pillanatban is érez,
Mint kecses kacér megvillanása a vágynak,
Hátrapillantva is fázhat.
___________________
Megborzongatja bőrét - Naiv.
Szétfújja hangját ma mind.
Mit akartál mondd?
Megáll a gondolat,
És ím didereg mi nincs,
mégis élőn marad...
S lám
Holdezüst színékezet,
így hangolja szívemet...
____________
Semmi vagyok,
napfény derekán gondolat,
Pőre puha habban, rab.
Rebben a zajban, por-alak.
________________
Hajnaltea bája, búja,
Apró cseppek koszorúja,
Csend sziszeg csak
Csorba rendben
Vízcseppek üteme kedvem,
zongora szól, vagy hiedelem.
_____________________
Hát alkonyt hazudok a számra
ne verjen lelkem vacogása,
és hogy elkerüljön a kétely,
Nem hiszek semmit, csak nézd el.
_________________
Nincs jó, Nincs rossz
Hát nem emészt el,
A nem létezés nem fáj - ölel.
Csak tűbe gyűr,
majd megvarr engem,
"Ami nincs"

2023.10.25-28.
(Pár sor/o/sok)

Régi lusta ősi vágy 

Táncold hát rám a ruhád.

Hát ha már nem lehet, elfedem 

Hóvirágnyáj a lelkemen.

Rajzold mögém a fényt 

Talán még látszódik hogy élek.

Mit a tegnap íze rám hagyott, 

csak annyi maradhatott.

Megbotlottam, szürke vekni lelkem, ég 

Harcba szálltam. Mit? Repültem 

Semmi-Ért...

2025.02.14.

(Töredékek)

https://www.youtube.com/watch?v=pEnPq_fa8z4&list=RDpEnPq_fa8z4&index=2

Hervadó hamut rajzolok szíved mögé,

hogy mikor elfeledsz, könnyen legyek köddé,

de lángot festek a felkelő nap elé,

hogy, mindig újjászületve lépjek feléd 

ma még csak por vagyok, de holnapra nap leszek

és kisütve állhatok, készre égett szerep,

hogy mikor elhagyom, magam beléd bújjak,

legyek minden nap, utolsó ki elhagyhat 

egy vagyok, egy leszek, kevés sok egyre megy,

mind-untalanságom körében tekergek,

számolom a kéket, elégetett fények,

rakjanak majd össze, nem engem - de Téged. 

Hópiheper