kamikaze blogja
EgyébRAN 3
A félrefordított arcok
Mind hallgatóznakMert füleiket IstenükÚgy teremtetteFigyeljék a rezdülő életetRezdüléstelenül.Súgást...búgástTáplálékul vételezikMesterkélt világukhoz.Csókuk íze is műanyagBaráti ölelésük rideg jel.
Meg...megjelennekFel...felbukkannakHogy vagy...hogy vagyokHogy vagy...hogyhogy vagy?Azután egy perces néma gyász.Nem érdekel mit csinálsz.
Harangoznak.Temetik a múltat.Most engedik sírba A nyomorultatA nyomorultak.
járom az utam
jártam a hegyen
kagylókat találtam
tán biz' valamit hibáztam
össze is téptem
elnyűtt térképem
a hajam száraz
kopoltyúm sincsen
teljesen normális
az oxigén szintem
vagy az agyammal
van a baj
és a szemem tévedett
összekeverte a
tavalyi képeket
az óceán mélyén
szürke hegyi kecskén
kicsit kacskán ülve
lovagoltam
még a tóban tanultam
a falunk mellett
mert nem kellett
iskolába járni délelőtt.
délután meg
már nem volt.
én immáron
paraszti ésszel gondolkodom
jobb agyféltekémmel
kis tévedésekkel
el-eligazodok a világban
tudom,hogy a virágban
sok tojás van
mert korábban keltem
minthogy aranyat leltem
lenyeltem a tudást...
...egy pohár pálinkával
öblítettem a bort
így kanyarítottam ide
e néhány sort
elejétül a végére érve
remélem megérte
mert nem kérte senki
csak adtam
visszakézből jó nagyot
kaptam
rohantam is haza
megbántott az élet
-jajj nekem,anya!
-jajj nekem,apa!
kagylóstul
kecskéstül
barangolok tovább
lehet édesebb
lehet mostohább...
akitől életet
halálig tartó halhatatlanság
éhező szerelem
köszönet
hála
csodálat
valami fényes volt a zsákban
amit vonszolt
önnön maga után
és a feslett vászonból
ki-kipotyogott
néhány darabka
sok éhező száj
koslatott
s ami elhullott
felkapta
apróra harapta
rágta-rágta
de hiába próbálta
lenyelni
nem tudta senki
aztán aki elhagyta,hátraszólt:
-nem megenni,melengetni!lelkem részei azok
így tettek
melengették
becézgették
s lám észrevették
nőni kezdett
nagyra
nagyon nagyra
felért a Napra
visszatért hozzá
akitől életét kapta
de inkább a kertész
engemet mán
senki se szeret
tegnapelőtt lecsaptak
mint egy legyet
pontosan szerda óta
meg vagyok halva
és holnap-szombaton
leszek a gödörbe rakva
az Eszter volt
aki meggyilkolt engemet
két éve,hogy
elengedte kezemet
sétáltam a hóban
a hóvirág azt mondta
jól van
szivecskét gyúrtam
a ködből
én csak egy vagyok
a többől
még sokra vihetem
ha elhiszem
csak az a baj,hogy
éhezem
a szerelmedet
térdre rogytam előtted
lecsapnád a fejemet?
nehéz múlt emeli
könnyű kardodat
miért időzünk itt
hisz az öröklét
vár ott
te mindig csak Nem
én azért is Igen
aztán a szigeten
ahol a vitorlás
horgonyt le
nem lesz ott senki
se Te
se én
földkerekén
hiába hívnak
kutyát símogatni
mert nem akarok!
melletted elmenni
úgy,hogy
némák maradunk
mint a halál
mint a halál
mint a Halál
keringőt jár
a gyár
meg a falu között
ahová elköltözött
a Fa
és a Gyümölcse
hogy a Kertész
meg üvőltse
hol vagytok
nélkülem sorvadtok?
de inkább a Kertész 2007.10.26.Pétfürdő
ébredés
Magyar Nemzeti Hip - Hop