kalitka blogja

Vélemény
kalitka•  2011. február 14. 21:00

Szeretve, ha kell


Karjában ringat

lágyan felemel

hangja múlt dallamára:

- hinta-palinta.

...

Elmereng.

...

 Hová lett?

Felejtette az első szót?

...Anya...

 

...tudta, hajdan

fülébe zúgva

az őszinte hang

szívére forrón tapadt…

 Ölelése most

el miért marad?

 

Hová? Hová lökné

még gyermekét?

Ki gyújthat tömjént

tisztítva önként

lelkiismeretét?

Karja kinyújtva

befogadni kész

mint annyiszor érezte

szükségét.

 

Lobogjon a hang

s újra otthon fakad!

Dobd el  messze

konok önmagad!

Légy megint apa

lágyítsd szívét anya

fogd meg kezét

testvér

emelve fel

fogadva el

szeretve

ha kell!