Feketére koronázott tavasz

judit.szego•  2020. március 22. 11:23  •  olvasva: 185


Halált virágoznak idén a fák.
Eldobott maszk alatt halott az ibolya.
Meddőn lengenek a téren a hinták.
Sápadtabb lett az anyák mosolya.

Kétkedve kel fel nap is reggel.
Halkul, és sírásba hajlik a rigóének.
Nem tudsz dönteni, menj el, ne menj el?
Múlt háborúkra emlékeznek a vének.

Drágul a liszt, még ha molyos is.
Nyersen rohad el a betárolt krumpli.
Páni félelem gondolata oson, hisz
az álhír is igaz lehet… nem lehet tudni…

Halált virágoznak idén a fák.
Remélik az egész csak egy rossz álom.
Hogy nem hullatnak könnyet apák, anyák,
s nem hullaszagú szél söpör végig a tájon.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

judit.szego2020. március 23. 18:03

@Kicsikinga: Köszönöm, Kingácska!!! Nagy öröm nekem, ha ez a véleményed!

Kicsikinga2020. március 23. 03:41

Kiváló vers, ami szívbemarkoló valóságról szól!
Beleborzongtam.

judit.szego2020. március 22. 16:29

@Törölt tag: Köszönöm szépen!

judit.szego2020. március 22. 16:15

@Bugatti350: Igazán köszönöm!!!!!

judit.szego2020. március 22. 16:14

@bakonyiili: Köszönöm, nagyon örülök, hogy tetszett!!!

judit.szego2020. március 22. 16:13

@Molnar-Jolan: Köszönöm, Jolim!

Törölt tag2020. március 22. 15:59

Törölt hozzászólás.

Bugatti3502020. március 22. 13:59

Lehet, hogy ez a korona lesz az utolsó, és nem a tavasz! Szép és mély versedhez gratulálok! :) Ölelésem!

bakonyiili2020. március 22. 13:05

Borzongatóan jó!

Molnar-Jolan2020. március 22. 12:52

Remek vers...