A jövő hírnöke - 2023

Vers
Denn•  2023. május 24. 15:58

A jövő hírnöke -Western 2024

Amikor majd elül a por,

Valahol még halk zene szól.

Kimondom, bár szíven talál,

Ketten leszünk mindössze már.


A történet így ér véget?

„Fogyóeszköz” … Emberélet.

A távolban gombafelhő,

Nem lesz mező, nem lesz erdő.


Ugye ez csak egy rémálom,

S az ébredést oly rég várom,

Hol az ember vermet nem ás,

De hisz teszi, ki lenne más?


Maga esik egy nap bele,

Ez a fajunk története?

Rajtunk múlik majd a válasz,

Bár vízen már sosem járhatsz.


Tér közepén ketten állunk,

Talán égi csodát várunk,

Ember hallgat, fütyül a szél,

Tényleg nincs több, csak egy esély.


Az egyik te vagy, én a másik,

Nyár van, csak a szívünk fázik,

A Vén Kaszás ott áll köztünk,

Miközben mi fegyvert töltünk.


Ha hátralép, az lesz a jel,

Most a percet túlélni kell.

Lehet úgy is, fegyver néma?

Ez ugye csak egy rossz tréfa.


Hogyha rám lősz, én is lövök,

A kaszás meg rajtunk röhög.

Neki vicces ez az egész,

Ne rá, hanem szemembe nézz.


Most először láss meg engem,

Furcsa érzés aprót sercen,

Még ott más is mintha lenne,

Dugába dőlt összes terve.


Érzed te is jelenlétét?

Értünk adta egykor vérét.

Na most mond meg, ez a hála?

Könnye hull a föld porába.


Ravaszon már ujjunk ott van,

A szívünk még mennyit dobban?

Döntened kell, én is teszem,

Velem leszel, vagy ellenem.

Denn•  2023. április 18. 13:38

Amíg

Amíg ember, embert ölhet,

Sosem lehet köztünk győztes,

Hiszen saját sírunk ássuk,

S azt a szimfóniát játsszuk,


Mit egy patás lény vezényel,

S megannyi báb az útján lépdel,

Hisz azok vagyunk, emberbábok,

Rémült arccal néz a látnok...


A jövő csak egy sötét erdő,

S nyolcmilliárd eltekergő,

A kiutat már nem találja,

És az avar kap majd lángra.


Legyinthetsz lazán minderre,

A félvilágnyi célkeresztre?

De mikor már ég az erdő,

És sehol sincs esőfelhő,


Késő lesz majd visszakozni,

Az ördögöt jól farba rúgni,

Persze erre nem lesz módunk,

Ha kézfején virít csókunk,


Az arcán meg dölyfös mosoly,

Mert az ember földig hajol,

Hiszen már csak alattvaló,

Földön élő pokollakó.


EPILÓGUS:


Ez vár ránk, míg fegyvert tölthet,

És aztán majd embert ölhet,

Bármikor egy másik ember,

Békére így, mondd mikor lel?

Denn•  2023. február 28. 15:28

Ha az élet atombomba

Ha az élet atomba,

Bárkit dönthet nyomban romba,

Szegény, gazdag, felnőtt, gyermek,

Cipelni kell mindenkinek.


Ez a szörnyen súlyos terhünk,

Lenullázná összes tervünk,

Hogyha téves útra lépünk,

Meggörnyedve kell majd éljünk.


A lelket lassan agyonnyomja,

S rámered a piros gombra,

Mindent megold egy mozdulat,

S felsikolt majd kelet, nyugat.


Ennyi volt a dicső létünk?

Örüljünk, hogy ma még élünk.

Nézd,hogy mit tesz épp az álnok,

S bólogatnak csak a bábok.


Egyre sírt ás, bár jelképeset,

Több millió embert temet.

Van egy másik perspektíva,

Mondanám, hogy Isten útja,


De inkább más útra léptünk,

Ahol lehet még több pénzünk,

Így lett a sok mégis kevés,

S másoknak a megélhetés,


Lesz majd csak a napi kínja,

Ezért fekszünk majd a sírba?

Ezért és még sok más okból,

Sírunkon a halál táncol,


Ha nem kapunk végre észbe,

Szavazva az emberségre....

Ez már talán kevés régen?

Mennyi ember hal még éhen?


A válaszértlelkedbe nézz,

Amikor majd a gombhoz érsz,

Megnyomod, vagy maradsz ember?

Pusztuljon az összes fegyver.