jekyll-fan egyéb versei

Bár még nem vagyok túl földi életem velején,
sőt mi több, nem tartok még sehol, csak az elején,
néha-néha lopva el-elképzelem,
hogy angyalként életem a felhőkön tengetem.

Puha felhőkön, melyeket nem rondít karcolás,
nincs rajta csúnya, csak kizárólag szép tollvonás.
Időnként felszáll oda képzeletem,
halad egy kicsit, majd visszatér földi létemhez.

A falu szélén
volt egy csapoló,
hol elég gyakran
járt a Tanító.

Egyedül élt, gondolta,
ő így teljesen szabad,
nem érdekelte az, hogy
talán mindig így marad.

Tudta, hogyha meleg van,
maradjon az árnyékon,
hiszen a Tanítónak
a napsütés kártékony.

Szeretett sétálni télen,
sokat mászkálni a fagyon.
Halála után nem maradt
Őutána semmi vagyon.

Nagyon rossz nekem így, tőled távol,
bár csak most mentél el tőlem, mégis hiányzol.
Nem tudok nélküled akár csak egy percet sem eltölteni,
én nem akarok mást, csak napi 24 órában veled lenni!
De sajnos még nem lehet, hiába rossz, ha nem láthatlak,
mindig, mikor el kell válnunk, engem teljesen elfog a bánat.
Alig várom, hogy végre folyamatosan veled lehessek,
azért rossz nélküled minden perc, mert mindenkinél jobban szeretlek.

(2013. szept. 9.)

Szerettelek, de ez már nem számít, teljesen mindegy,
éreztem én már egy hete azt, hogy így lesz.
Te nem tudtál elfogadni engem, pedig én mindent megtettem,
az összes energiám belefektettem, te mégsem értékelted.
Nem hiszed el nekem, hogy tényleg szerettelek, de ez a te bajod,
be fogom bizonyítani neked: én nélküled is boldog vagyok.
Hiába szerettél, mégsem voltam elég jó neked,
egy nap rájössz majd, mit dobtál el, de máris elkéstél vele.
Te voltál az életem, de nem bánkódom miattad,
elveszítettél, te bajod, hiszen te akartad.
Változtam miattad rengeteget, mégse tudtál elfogadni engem.
Egy nap, ha felnősz, megértesz majd, s rájössz: én tényleg szerettelek.

(213. aug. 9.)

Hiába próbálok túllépni Rajtad, 
valahogy mindig ott kötök ki, hogy Téged akarlak. 
Megpróbáltam én már mindent, de nem használ semmi, 
miért kell nekem két és fél éve csakis Téged szeretni? 
Ha sosem láthatlak Téged, az a lehető legnagyobb kiszúrás velem, 
elég nagy büntetés volt már az is, hogy mással vagy, és én nem lehetek Veled! 
Miért nem láthatlak többet bizonytalan ideig? 
Én mindent túlélek, de ezt már nem bírom én sem ki! 
Még úgy is jobb, ha nem lehet semmi, csak szimplán láthatlak, 
de nem, tőlem Te most már ezt is megtagadtad! 
Nem akarom, hogy fájjon minden szavad, nem akarlak szeretni, 
nem akarok egészen életem végéig Miattad szenvedni! 
Te is átéltél ehhez hasonlót, mégsem tudsz megérteni. 
Hiába, pasiból vagy, és ez ellen nem lehet mit tenni...

(2013. aug. 1.)