Ahogy jöttem

virag91•  2012. október 3. 00:07

Gondolataim, hívatlan, ne kérdezz,

az úton gyökerek, elesem, befékez.


Lassan majd felállok, máshogyan szeretném,

ne is nyújtsd a kezed, később csak keresném.


Ezernyi stáció, szélmalom harcom,

Könnyem rejtem, elfordítom arcom.


Hiába kérdezek, szívemben nincs válasz,

Csak arra ébredek, egyet még kívánhatsz. 


Mintha istennek keze most, magához húzna,

majdnem elhiszem, minden rendben van újra.


Hibákat hibára, hogy is van nem értem,

Elfogyott az áram, elemet cseréltem.


Hibás a rendszer az egésztől hányok,

Nem értem, hogy de még futnak a fájlok.


Előttem nincs semmi, sűrű köd mögöttem,

Úgy tűnök el most, ahogyan megjöttem.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2012. október 3. 10:47

Törölt hozzászólás.

virag912012. október 3. 10:05

Drága Vitorla egy pillanatra csak és kezdem előröl amíg bírom szusszal felállok :) Szeretettel ölellek:)

virag912012. október 3. 10:03

bel_corma Örülök hogy olvastál:)

virag912012. október 3. 10:02

Steel kavargó érzéseim:)

virag912012. október 3. 09:53

beam köszi:)

virag912012. október 3. 09:52

skary Ennek nagyon örülök :)

virag912012. október 3. 09:51

mezeimarianna köszönöm:)

Törölt tag2012. október 3. 09:45

Törölt hozzászólás.

bel_corma2012. október 3. 08:51

Szép fájdalmas sorok... Örömmel olvastalak!

Steel2012. október 3. 07:42

Nekem is...de megírtad ezt a verset!!!

beam2012. október 3. 07:40

Tetszett!

skary2012. október 3. 04:59

ezmostnagyontettttttszettttttttttttttttt tttttttttt :)

mezeimarianna2012. október 3. 04:27

...zenekarnak való...