Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ráhangolva
jazyg 2013. október 20. 20:58
A rádió az én zenémet nyomja,
az énekes hangja karcosan lebeg.A gitárnak, jajongva sír a húrja,gyomrom a hangtól a torkomban remeg. A hátára felvesz, röpít a zene.Ez egy másik világ, rám nevet és néz.Kezem mozdul, ahogy a dobos keze,ütöm a ritmust, és ez, nem is nehéz. Látok egy képet, amit nekem mutat,a lüktető városban nyüzsgő bazár.Járok vad tájat,nézek csillagokat,felold ez a zene, és magába zár.szalokisanyi12015. február 19. 04:07
A zene megvigasztal és magához ölel. Remek vers!
Szoktam én is írni magyar nóták dallamára verseket.
Molnar-Jolan2013. október 21. 14:28
Szeretem a zenéről írt verseket... jóféle. :)