Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Pusztaság
janus 2024. január 19. 19:53 olvasva: 47
Pipacs helyén kóró zörög,
sárga fű közt búsul a rög,
cickafarkon pókháló leng,
eső cseppen, csendben, nem zeng.
Sötét a föld, sötét az ég,
fényt présel le a messzeség,
úgy mint egykor könyvlap között,
őszi levél csöndet nyögött.
Puszta síkja, akár a tó,
fákból szőtt folt, ringó hajó,
szép vitorla lombkorona
kikötnének, na de hova?
Komor esté lesz az alkony,
nincs fénysugár, nincs már talpon,
éj kezében fekete zsák,
beleszedve tó, meg a fák.
2019.
Molnar-Jolan2024. január 27. 08:35
Szeretem a lírádat, most is elvarázsolt.
janus2024. január 20. 21:12
@szalay: Köszönöm! :) Ránk fér egy kis nyugalom....
szalay2024. január 20. 08:54
Megnyugtató képek a mai világunkban !! üdv