Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Pernyeszélű
janus• 2024. december 2. 21:53 • olvasva: 38
Pernyeszélű szív, kormos álom,
bágyadt vágy hunyorgó parázson,
ballagó dobogás, ritka lélegzet
matt a pupilla nincs min révedhet.
Foszlik az ígéret, mondat cérnaszálak
lebbennek a lelken, elsorvadó szárnyak
nem csapnak a légbe, nem emelnek égbe,
kihűlt hamu ül a szívnek közepébe.
szalay2024. december 6. 06:26
"most örülni kell és szeretni,
bút,bánatot elengedni " üdv istván
janus2024. december 4. 12:07
@miriam: @liketorn: Sziasztok! Köszönöm! :) Üdv. Janus
liketorn2024. december 3. 16:27
Remekül becsemegézett ismét az olvasó!(Én legalábbis)
miriam2024. december 3. 12:56
Szomorú hangulatában csoda gyönyörű vers!
Miriam