Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Néha
janus• 2025. november 12. 20:52 • olvasva: 70
Néha leülök szembe a reménnyel,
korhadó tegnapnak támasztva hátam,
szemembe néz, ígér, de tudom, becsap,
csak legyen időm, hogy megbocsássam.
szalay2025. november 17. 05:09
Elgondolkodtató !!
üdv István
janus2025. november 15. 18:19
@Eleonora: @turk.eva: @miriam: Sziasztok! Köszönöm az itt hagyott szavakat! :) Üdv. Janus
miriam2025. november 14. 20:40
Hú, de nagyon jó!!Lenyűgöztél!
turk.eva2025. november 13. 01:57
A remény néha ilyen. Csalóka tud lenni.
Szép vers.
Eleonora2025. november 12. 21:39
Kinek ajtaján a jövő kopogtat, annak lesz ideje, nem sok, csak egy szempillantás, ám az elég a holnaphoz, ezt érzem mikor versed hatására a saját reményemmel nézek szemközt.
Négysorosod él, gratulálok!