Elköszön az alkony

janus•  2024. július 5. 06:40  •  olvasva: 60

 

Elköszön az alkony, lassan este van,

a  bolyongó szél  lépte oly bizonytalan.

Napsugár hever, a vékony cérnaszál,

s a pillanat fölötte ide- odaszáll.

 

Apró lelkemre hatalmas csend terül,

bámulom a síkot, egyes egyedül,

ahol  majszolja a morzsafényeket

a pillantás, és szökik a képzelet.

 

Hatalmas csend alatt suttogó szívem,

pupillám tó, emlék úszik a vízen,

nincs csobbanás, a vitorla egyre nő,

s belekap, viszi a szélnek állt idő.

 

Csillagszeplős égre száll a sóhajom,

mellettem holdsugár ,leng az ágakon,

és mellém ül a rég, elbeszélgetünk,

hangok nélkül az estbe révedünk.

 

Elköszön az est, lassan itt az éj,

nyárfa csúcsán botlik a sárga holdkaréj,

s a remény, az a vékony cérnaszál,

hintáztatja létem, még játszik a halál.

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

janus2024. július 11. 21:55

@Molnar-Jolan: @Rozella: Sziasztok! Nagyon köszönöm! :) Üdv. Janus

Rozella2024. július 11. 15:54

Szépséges! Amit te tudsz, és ahogy Te írsz... az profizmus.Mi meg itt legtöbben elégedetten amatőrködünk...:))

Molnar-Jolan2024. július 11. 15:35

Gyönyörű, igazi janusos líra.

janus2024. július 9. 21:06

@szalay: @Mikijozsa: Sziasztok! Nagyon köszönöm! :) Üdv. Janus

Mikijozsa2024. július 9. 10:22

szép - le kalappal

szalay2024. július 9. 08:03

Megnyugtatóan szép !! üdv István

janus2024. július 7. 21:55

@Animanongrata_: @S.MikoAgnes: @azuur: Sziasztok! Köszönöm, hogy itt voltatok! :) Üdv. Janus

azuur2024. július 7. 17:50

Nagyon szép vers .

Csillagszeplős égre száll a sóhajom,

mellettem holdsugár, leng az ágakon,

és mellém ül a rég, elbeszélgetünk,

hangok nélkül az estbe révedünk."

S.MikoAgnes2024. július 6. 17:05

💖

Animanongrata_2024. július 5. 18:28

Nagyon tetszik gratu :)