Ugye jól mondom gyerekek?

jagosistvan•  2015. január 20. 10:35

Sosem értettem azokat az embereket, akik maguk tehetetlenségét, tevékenységi impotenciájuk okát mindig másokban keresik, az életben és a művészetben egyaránt. Egyértelmű, hogy kis közösségekben, ami talán a hasonszőrűek gyülekezete, még termékeny földet is talál ez a fajta mag. No de! Én, személy szerint ki nem állom amikor hallom azt, hogy én is vagyok olyan jó mint a másik, sőt(!) még jobb, de nincs akkora nyelvem, nincs pénzem és nem iszok hányásig a megfelelő személlyel. Nos mindhárom dolognak megvan a funkciója, de aki még nem próbálta, csak elképzelte az honnan is tudná? A nyelv arra való, hogy közöljön. Ha jól közöl, akkor meglesznek a fülek hozzá. A pénz egyfajta értékmérő is. Azzal lehet kifejezni, hogy a művészetben értéket hagysz –e hátra avagy sem, hogy áldoznak –e érted, a műveidért pénzt. nem sokra tartom azokat, akik csak azért mert ismernek, elvárják tőlem azt, hogy adjak nekik ingyen köteteket. Majd én eldöntöm, hogy adok –e vagy sem. Természetesen a barter az más dolog. Én speciel mindig fizetni szoktam kortárs költők, írók kötetéért. Nem, nem azért mert kurvára gazdag vagyok, hanem azért, mert ezzel fejezem ki azt, hogy becsülöm a munkásságát. Hány olyan emberrel találkoztam már, akik csak sír-rí, hogy neki már hány kötete lehetne, ha lenne rá pénze. Az ilyen embernek tennie kell érte, hogy legyen. Nagyon sok mód van rá hogy megjelenhessen egy könyv. Igaz munkával is jár. Ingyen semmi sem esik az ember ölébe. Az italozás meg olyan dolog, mint a szex. Két ember kell hozzá minimum. Ergo én hiába csábítom, az asztalomhoz mondjuk a Jónás Tomit, ha nincs kedve odaülni. Azért titkon megsúgom, van. Sőt másnak is van. Tavasszal kerül Szegeden bemutatásra a színdarabom, és mit nem, elszoktunk járni sörözni. Az igaz, hogy még hányásig nem jutottunk el, de igyekszünk majd pótolni ezt a részét is. Viszont meg kell valljam töredelmesen, hogy már előtte is együtt kocsmáztunk a rendező úrral, mint ahogy ez a projekt és a többi is létrejött. Ugyanis ez a dolog pont fordítva működik. Nem azért iszunk együtt, hogy ebből hasznot húzzunk, hanem azért mert jól érezzük magunkat egymás társaságában és lényegében ebből jön a haszon. Ugyanis kiderül, hogy van közös cél, úgy mint a művészet ápolása. Ebből aztán kijönnek jobbnál jobb és vadabbnál vadabb dolgok. Közös projektek, amibe aztán még beleveszünk barátokat ezzel is bővítve a lehetőségeket.
Visszakanyarodva az elejéhez… Sosem értettem azokat az embereket, akik maguk tehetetlenségét, tevékenységi impotenciájuk okát mindig másokban keresik, az életben és a művészetben egyaránt.

Ezzel kapcsolatban csak annyi maradt per pillanat a tarsolyomban, hogy élni kell, meglátni és megragadni a lehetőségek emberi módját, és kiteljesedni az élet minden területén. Akinek már csak a művészet maradt, az nem a teljes ember életét éli, hiszen annyi minden más is van. Szerelem, barátok, gyerekek. Ugye jól mondom gyerekek?  J

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

jagosistvan2015. január 20. 17:27

neked is Erám. Ölellek. :)

BakosErika2015. január 20. 16:42

Igen, jól.
Szépeket, Jagi. :)

jagosistvan2015. január 20. 16:41

Köszi szépen Kinga. Kedves vagy.

jagosistvan2015. január 20. 16:41

Falábat nem adunk kőccsön Perám, mert akkor mivel törnénk a diót? A sörre vevő vagyok. :)

Kicsikinga2015. január 20. 14:51

Jól bizony!

Pera762015. január 20. 14:43

Igyenössen a csíki kanyarba csíki sörre'. :)
A cinikus ember őszinte és inkább őszintenyers legyen, mint kerülgetős...
Valóban lépni nekünk kell, mert helyettünk más nem léphet a mi lábunkkal. Max, ha falábunk van és kölcsönadjuk. :)

jagosistvan2015. január 20. 12:57

Szia Miki. :)

jagosistvan2015. január 20. 12:57

Igen Perám, erről beszélek és nem csak a gyerekeinket kell felkészíteni, hanem saját magunkat is. Jobb felkészülni és eljutni a határainkig, mint dühöngeni másokon. Azzal még ember nem jutott előrébb. És igen, te is a csajom vagy és készülj fel a dühöngések mellett a cinizmusra is.

Na ebből hogy jövünk ki? :))))))))))))

Pera762015. január 20. 11:52

Igen, hasonlót mondtam én is a fiamnak, mikor nem írt házit anno egyszer és elégtelent - inszufit - kapott, a másik gyerek aznap ugyanezért csak fekete pontot. Akkor a kölök - ha olyan - azt mondja, nem tanul, nincs értelme, de nekiállt és diplomát is kapott végül... Azt is elmondtam, ha elkerül innen, máshol, ismeretlen helyen csak az fog számítani, amit tud... Most is második tanuló, s ösztöndíjas. És örvendek neki...

Mikijozsa2015. január 20. 11:48

Jól hát, szia:)

Pera762015. január 20. 11:48

"Az én sorsomért valamilyen szinten én felelek. Én is (te is, mi is) el jutok, juthatok arra a szintre, mint akár más, még akkor is ha hosszabb és göröngyösebb úton is teszem azt. Az ember mindig csak önmagához mérje magát. Máshoz mérni hasztalan és abszolút nem energiatakarékos."
Egyetértve.
Hát. Ezt hadd döntsék el a lesarkított példányok, és még áruljuk el azt is, hogy én is csajod vagyok. (Hátha a fórumon Marie mellett nekem is fognak dühöngeni.) :))

jagosistvan2015. január 20. 11:46

Gergőnek mindig azt mondom, hogy tanulj és légy minél jobb, mert nem biztos, hogy tudjuk neked azt az előnyt biztosítani, amit mondjuk mások kapnak majd. De ha jó leszel, sőt, nagyon jó, akkor minden esélyed meglesz arra, hogy eljuss odáig ameddig el kell jutnod. Innentől kezdve rajta áll. Nem a gazdag gyereken, nem a tanáron, hanem rajta. Az ő bizonyításán.

jagosistvan2015. január 20. 11:42

Okés meg minden, de én mégis azt vallom, hogy én az én utamat figyelem (hiszen azon járok) és nem a másikét. Az én sorsomért valamilyen szinten én felelek. Én is (te is, mi is) el jutok, juthatok arra a szintre, mint akár más, még akkor is ha hosszabb és göröngyösebb úton is teszem azt. Az ember mindig csak önmagához mérje magát. Máshoz mérni hasztalan és abszolút nem energiatakarékos.

Hm, szóval ittál velem... most akkor ebből ki is fog jól kijönni? vagy én adok ki neked egy kötetet, vagy te szervezel nekem hozzátok egy kötetbemutatót. :P

Pera762015. január 20. 11:35

Én is ittam véled sert. :)
De nem azért, hogy nyaljunk, hanem barátilag. S ez jó. Mármint a barátság, a beszélgetések, a közös pontok. Jelen esetben a versek pl.
Azokkal van baj, kik lesarkítva működtetnek dolgokat, kik azt hiszik, az érvényesüléshez a gátlástalanságig menés kell... tegnap valahol én is véleményeztem erről. (Petrucchiónál.) Mert azért erre tényleg vannak kemény példák az életben sok téren. Iskolában, munkahelyeken tapasztaltam. S igen a költészet berkeiben is. Viszont vannak ellenpéldák is, természetesen, s hálistennek, kik szorgalommal, tehetséggel, egyenes gerinccel képesek menni az úton, s azok az EMBEREK. Szépet Néktek!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom