Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Nyolcévesen nem értettem
jagosistvan 2011. július 15. 07:52
Nyolcévesen nem értettem
Sokáig nem volt gyermekszobám.
Olyan is, hogy még ágyam sem.
Fejem mellett horkolt nagymamám
s nagyapám füstje körbevett
hajnalig és majd reggel újra.
Széngázra és cúgra ébredtem,
majd kantákkal mentem a kútra.
Nyolcévesen nem értettem,
miért nevetnek rajtam újra meg újra.
2011. július 15.
péntek 7:50
jagosistvan2011. július 15. 12:03
Köszi Ross. Azért tettem erre az időpontra, mert egy évvel előtte nem bírtam el a kantákat. A kutat is csak azért bírtam megnyomni mert volt rajta egy drót és azon egy lábtámasz. :)))
Ross2011. július 15. 11:48
Most már egyre több a tapasztalatom különféle nyolc év körüli gyerekekkel, és úgy érzem, nagyjából ez lehet az az életkor, amely kicsit választóvonalat képez két szakasz között. A kisgyerek bármilyen körülmények között is él, azt fogadja el magától értetődőnek, hiszen eltérő tapasztalata még nincsen. Amint azonban eltelik az első, majd talán a második iskolai éve, kezdi nem csak látni, de érezni is a különbségeket önmaga és a társai között, és kezd feltenni olyan kérdéseket, hogy ''ha ő igen, én miért nem...'' vagy megfordítva. Azt mondhatom tehát, hogy szerintem nagyon jó pontra tetted a versed idejét, és jól is oldottad meg: tömören, sokat sejtetően. Tetszettek a hozzászólások és viszont-reagálások is.
jagosistvan2011. július 15. 11:22
Beth majd inkább magamon... :)
jagosistvan2011. július 15. 11:20
starlit legyen így (úgy) :)
jagosistvan2011. július 15. 11:20
Köszönöm Bianca. :)
Törölt tag2011. július 15. 10:32
Törölt hozzászólás.
kovacsagi2011. július 15. 10:06
Azon gondolkodom, skary, de ne érts félre, nem kekeckedni akarok, ez nem csak önbecsapás? Az, hogy magunk választjuk az utat. Hogy nem pusztán elszenvedői vagyunk a körülményeknek, sorsnak, hanem van hatalmunk felette. Ettől ugyan nem sok változik, de mégis jobban érezzük magunkat. Tényleg csak kérdés...
Bianca2011. július 15. 10:03
Akkor láttad. Ragyogó film, jó színészekkel. Te mit választottál volna, ki lettél volna? Nem is olyan egyszerű ez:)
skary2011. július 15. 09:56
br..a filmet kellett nézni annó a szocban :)
Bianca2011. július 15. 09:53
Skary! Pontosan az az utad amit kiválasztasz, tehát tudatosan választhatsz -bár vannak kényszerítő tényezők olykor-. Igen és örülök, hogy én Miskin herceg vagyok inkább és nem a katona aki becsapja. És még ezer példát tudnék hozni. Ajánlom nagyon Sánta Ferenc Az ötödik pecslét c, könyvét olvasásra vagy a filmet, biztos érdekelne. Szeretettel Bianca
skary2011. július 15. 09:47
az út nem a szenvedés útja..bianka :)
az az utad amit kiválasztasssssssssssz :)
starlit2011. július 15. 09:44
csak te érezted talán úgy....de sosincs az úgy:))
Bianca2011. július 15. 09:14
Én örülök neki és bercsüllek, hogy Te nem a nevetők között voltál. Soha ne is kerülj közéjük. Ez a sors érlelt azzá aki most vagy! Sok szeretettel Bianca
jagosistvan2011. július 15. 08:40
Vannak ;)
skary2011. július 15. 08:31
bár kíváncsi lennék azért a fejekre..hihi
jagosistvan2011. július 15. 08:29
nem is hívtalak. azt meg tudom hogy korai nyugger vagy. :P
skary2011. július 15. 08:21
nemmekszegedre :)
egyébként a képeim nem javítottak..egy öregedő pasi ennyi :)
jagosistvan2011. július 15. 08:20
a kettő azért nem ugyanaz te hivatásos bohóc. Azért egyszer lemosom majd rólad a festéket oszt mögnézlek magamnak. :)))
skary2011. július 15. 08:18
ja..én imádom ha rajtam nevetnek..vagyisinkábbmiattam :)
jagosistvan2011. július 15. 08:17
Végül is skary. Legyen egy jó napjuk. :)))
jagosistvan2011. július 15. 08:16
Hát igen Irénke. Talán majd az út végén megértük.
skary2011. július 15. 08:00
hagynevessenek :)
irenke2011. július 15. 07:58
kimerészeli?
én most sem értem...