fehér falak közt

jagosistvan•  2014. december 19. 10:08

fehér falak közt

 

a koravén sóhajok,

mint cigifüst,

hófehéren szakadnak rá

a nyirkos csendre.

irgalmatlan ma minden kézfogás.

az ujjak hidegek,

cserepezett szájban

leölt szavak.

szemeim sötétek,

akár az alatta levő árkok

 

mennem kell.

a kerekesszék nem vár.

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

zotya682014. december 19. 23:01

pásztázták az agyad :) remélem minden ok.

dobosigyorgy2014. december 19. 20:20

Remélem,nincs semmi baj!!!

jagosistvan2014. december 19. 20:10

Na hazaértem. Volt egy kis koponya CT.

pepo2014. december 19. 19:30

uf..

Mikijozsa2014. december 19. 17:37

Az emberiség valami nagy butaságban fetreng

Pera762014. december 19. 16:30

Leölt állatok - emberek - a szavak.
Ühüm. Néha van ilyen érzés bennem is. Áldozatiság-e avagy megérdemlik a lenyakazást? Tán mindkettő olykor.
A végét nem értem, hogy mire utalás, de nem is baj, jó vers.
Grt.

Törölt tag2014. december 19. 15:38

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2014. december 19. 15:38

Törölt hozzászólás.

Bugatti3502014. december 19. 12:24

..ez nem Te vagy drusza :( ! Az érzést, ismerem... Szép Karácsonyt kívánok,mindkettőtöknek!
Vitorla

Molnar-Jolan2014. december 19. 12:18

hu...

Mamamaci402014. december 19. 10:25

komoly sorok, nehéz gondolatok! rég láttalak erre, áldott, békés ünnepeket kívánunk Nektek, már innen az új barlangból:)