Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Bennünk az ajtó
jagosistvan• 2012. február 28. 16:51
Bennünk az ajtó
Egyazon kilincset fogjuk. Te kifelé, én
befelé rángatom. Látod megint manézst
állítottunk betegedő perceinknek. Míg te
dölyfösen urat játszol, addig a holnapnak
főzök savanyú főzeléket. A hús én
leszek hozzá: a ledarált, agyonfűszerezett,
többnapos, kiengedett inas feltét. A többszörösen
megrágott, majd kiköpött étked. Emlékszel?
Köreinket járva végtelent rajzoltunk és hittük:
a pillanat megállítható. Most meg itt állunk és
egymásra zihálunk, miközben szétkorhad bennünk
az az egy mindent megóvó ajtó.
2012. február 28.
kedd 16:17
http://jagosistvan.blogspot.com/2012/02/jagos-istvan-robert-bennunk-az-ajto.html
Törölt tag2012. február 28. 21:44
Törölt hozzászólás.
Marie_Marel2012. február 28. 20:32
Azzal a fránya ajtóval nekem is meggyűlt már a bajom...
pepo2012. február 28. 19:22
Köreinket járva végtelent rajzoltunk és hittük:
a pillanat megállítható. Most meg itt állunk és
egymásra zihálunk, miközben szétkorhad bennünk
az az egy mindent megóvó ajtó.
mazsii2012. február 28. 18:59
Erős sorok!Gratulálok!
jagosistvan2012. február 28. 18:29
Köcce Ancsám. Bár ez most nem az én ajtóm. A miénk most aranyozott. :) A falakat azért érdemes törögetni. Másik szobában, más időben. Szió.
kapocsi.ancsa2012. február 28. 17:50
Már utálom az ajtókat, én áttörtem a falat..
emlékszem egyszer írtam róla...
Jó írás
kapocsi.ancsa2012. február 28. 17:46
....