parancsolat

Palesztinában sűrű termés terem,
- Soha nem volt döglégy ennyi arab sejken,
A dús arcszőrzetek között hát sugdolódás támadt:
Hogy büntessék meg átkukat, a szomszédokat,
Kik onnan tolják rájuk mocskuk minden egyes téren,
A drágulást, a metélt fitymát átdobálják, puszta örömükben
A természetet manipulálják, hogy szenvedjen Palesztina -
Minden egyes Mohammed által megvert félkeresztény fia!

Azóta is remeg bennük a szablyák villogó kora,
Mióta megtudták, Izraelt ismét idehányta Gonosz Amerika,
Pedig olyan jó volt, jó volt kampós orr nélkül élni,
Most önmagát feláldozni készül minden turbános férfi!
S nincs többé asszony. Héber nő kelletik,
De nem tudják, a Tórát visszafelé olvasni illik,
Megfogják így, megskalpolják előbőrét,
Úgy küldik haza: íme, arabmetélt...

Mint patkányok a likban, olyan ez a puszta faj,
Csatornában gyárt rakétát, kijőni onnan nem óhajt,
De hiába: csak felzúg a rakétavédelmi löveg,
És a palesztin gyártmányok mind-mind szétlövetnek;
Visszahull a kecskére a sok repesz, srapnel,
Onnantól kezdve a pásztor ínségében sem lel némbert!
És hogyha kinyitod az ótvar firka újságjuk,
Zsidó kaja esik ki abból, lopott fejadagjuk,
Mert bár a zsidót fikának csúfolják,
Nem bírnak velük, másolják, utánozzák,
De patkányok lehetnek a zsidók falai alatt csak,
Hát visszaesett Korán fejlődésében ez arab, szőrös fajzat!
(De örülnél, ha leszámolnák korcs zsidóságukat)