Halott vámpírok

Háborog a szellemem,
De talán vérmeset is vlátok,
Sötét végzet, baj lehet;
Tán léteznek vámpírok.

Nosferatu: az egy dolog,
De miért ilyen buja?
Miért ennyire gyönyörű
Az összes fekete rózsa?

Csak félig él, ő emberholt,
Nincs számunkra civil,
Elfogyott, túladott mindenén,
Hát szabadon garázdálkodhatik!

Azt eszi. Az életet,
Neki minden dukál,
Ő őstermészetű,
A következő megálló a Halál!

Puszta, csupasz, meddő, sivár,
Ettől szomjasabb csak,
Halhatatlan, tilos enned,
Káin óta szaporodó nemes Ábelcsap!

Nincsen világ, csupa árnyék,
Hold és a csillagok,
Hogyha választhatnék,
Nem is tudom. Vesztett dolog...