SZABAD ÖTLETEK JEGYZÉKE

ishowmiklos•  2023. augusztus 15. 13:50  •  olvasva: 973

Célom ezzel a több információ/érdekesség átadása és nem akarom József Attilát lejáratni vagy abban a fényben feltűntetni, hogy rossz ember volt. De ugyanakkor fontos tudnunk, hogy költőink élete nem mindig volt szivárványokkal teli, hanem ugyanannyiszor volt rossz/depresszív is!!!


Itt van a teljes mű:

https://mek.oszk.hu/11800/11864/html/szabad-otletek-jegyzeke.html


Részlet:

Dögölj meg – pepita vászon – gondolkozom – coito ergo sum – ondolkozom tehát vagy – Zagyva Laborc Nagyág a Tisza mellékfolyói – lányok Filiale leánynyelv – magyar nem francia – csődtömeg – mek mek mek három szabó legények pénz is lepény rudmászás Kosciusko – nem fog kiokosodni – buta dög – rohadt kurva – az anyád picsája – csája – citrom cigány lócitrom – citronade – egy sor fing egy sor nád – megin' fing meginnád – Natter-Nád Miksa – Főszerkesztő késztő – mire készt ő

csukló – csuka – Szabadszállás – állás

álladalom – kopirpapir

tapir – tortapapir –

be ne csináljak –

csinálmány

állitmány

állvány

ál

kakál

sakál

csak áll

mégis áll

bal

bála

hála

hala

hal

meghal

meghallgat

hallga csak hallga

a legény az anya szívét kivette és megette

kisértetek

levágta a fejét

megszólal a halott anya

megütötted magad, fiam?


József Attila "Szabad ötletek jegyzéke" című verse egy kreatív és szabad gondolatokat összegyűjtő alkotás, amely a költő kifinomult lírai művészetét mutatja be. A mű keletkezése és a vers elemzése során megnyílik az ablak József Attila elvont és elmélkedő világába.

A "Szabad ötletek jegyzéke" egyike József Attila késői verseinek, amelyek a költő mélyebb érzelmi és gondolati rétegeit fedik fel. A vers 1936-ban íródott, és érdekes módon az "Ötletek jegyzéke" címet kapta meg, amely azt sugallja, hogy a vers a költő ötletgyűjtésének eredménye lehet.

A verselemzés során már a cím is arra utal, hogy a vers olyan gondolatokat tartalmazhat, amelyek szabadon repkednek a költő elméjében. A vers első sora, "Szabad ötletek szállingóznak" a kreatív gondolatok felszabadult és repülő természetét sugallja.

Az "őszinte kárörvendés, ha letartóztatnak a sötét utca sarkainál" mondat a hétköznapi emberek reakcióit és a költő társadalomkritikai szemléletét hordozza. A "hogy elgyönyörködik a puszta mozdulatában" sorban a figyelem és az apró részletek iránti érzékenységet látjuk.

A "vagy a mélabús emigráns arcában" kifejezés a távoli helyeken élők és a száműzetés sorsát idézi meg. Ezzel a részlettel a költő egyfajta szolidaritást és empatiát fejez ki az elidegenedett és megkülönböztetett emberek iránt.

A vers befejezése, "Megcsapja az orrát, megcsapja a testét" azt sugallja, hogy a gondolatok olyan érzékekkel érintkeznek, mint az orr és a test. Ezzel a képpel a költő az elvont gondolatok és az érzékszervek kapcsolatát szemlélteti.

Összességében, a "Szabad ötletek jegyzéke" József Attila vers egy szabadon repkedő gondolatokat bemutató alkotás. A verse lírai hangja, a képek gazdagsága és a kreatív gondolatok szabadon szárnyaló természete együttesen megjelenítik a költő elméjének sokszínűségét és az emberi érzelmi spektrum elvontabb aspektusait. A vers arra ösztönöz, hogy merüljünk el a szabad gondolatok világában, és találjunk szépséget és jelentést még a látszólagosan hétköznapi dolgokban is.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

goldmoon2024. június 10. 10:47

Kedves Miklós -

Hosszú lesz a megjegyzésem, remélem nem baj. József Attila számomra a legmeghatározóbb és leghatalmasabb magyar költő volt - emellett bölcsészként a költő magánkutatója is vagyok - innen a különleges érdeklődésem e téma iránt.

Kezdem ezzel: Költőnk élete többnyire depresszív volt, csak néha volt annak ellenkezője.

Nem csoda, hisz az 1. világháború alatt nőtt fel, apja elhagyta családjuk amikor Attila csak három éves volt, az anyja is elhagyta egy-két évvel később azzal hogy gondozásba adta és tette ezt azért mert mélyszegénységben éltek és nem tudta gyerekeit eltartani, Attilát a nevelőszülei gyerekkorában dolgoztatták és rendszeresen verték, még a nevétől is megfosztotték azzal hogy Pistának nevezték, tizenöt éves volt amikor édesanyja meghalt, ráadásul Attila távollétében temették el, gyerekkora óta rendszeresen éhezett és emiatt betegeskedett, ennek ellenére egy csodálatos intelligencia volt, zseniális költő és gondolkodó, és olyan szinten emberszerető, társadalmi erkölcsi problémákra hiperérzékeny és önfeláldozó, amit sem az ő kora sem az utókorok egyike sem érthetett meg. Majd ez a hiperérzékeny erkölcsi-emberi-költői óriás meg kellett érje a 2. vh előtti közelgő fasizmus idejét is, és azt is, hogy az a mozgalom amiben sokáig hitt, az akkor emberibb-igazságosabb társadalmat ígérő szocialista tábor kirekesztette, majd a szociáldemokraták a szélsőjobb támogatóivá váltak. És folytathatnánk, hisz ezt a maga társadalma által szélsőségekig megalázott, éheztetett és provokált valakit, eltanácsolták az egyetemről, csak azért mert élt a költői szabadságával és leírta a Tiszta Szivvel-ben mindazt egy olyan állapotban hogy harmadik napja nem evett és amit érzett egy ilyen világban amelyben ilyesmi lehetséges, az elvesztett gyerekkorával és minden egyéb fájdalmas veszteségével. És folytathatnánk.

Na de akkor rátérve az SZÖJ-re: ez NEM vers, NEM lírai alkotás de még csak alkotás sem. Csak egy szabad asszociációs terápiás célokra önmagából kiordított fájdalom. Amit itt leír, illetve kiír magából, egy kétségbe esett kísérlet az élet miatti fájdalom átalakítására valami mássá, azáltal hogy kimond olyasmit is amit NEM gondol. A "miért legyek én tisztességes" ill "miért ne legyek tisztességes" kérdései ily módon történő feltétele, amit a költő egész életműve és életútja válaszolt meg, NEM ez az automatikusan kisikoltozott terápiás irka-firka.

Magyarország szellemi vezetői részéről óriási könnyelműség és kegyeletsértés a költő ellen hogy az SZÖJ - ami egy abszolút privát szférába tartozó magánjegyzet - egyáltalán elérhető a neten, hogy érdemi szakértői magyarázat nélkül olvasható, és ezen belül is külön csapás a költő emlékére és jó nevére, hogy ezt a freudi módszertant követő terápiás célokra összehordott, mélységesen privát szabad asszociációs jegyzéket - ezt a NEM lírai NEMalkotást - lírai alkotásnak nevezik és hiszik, nemcsak a megvezetett laikus tábor de sajnos az irodalmárok némelyike is.

Az így kialakult tömeges kegyeletsértés témájába tartozik az is hogy az ún "József Attila kultusz" helyett egy "József Attila, a beteg" kultusz van jelen, már egészen a költő halála óta.

Idézem az alábbi tanulmányból:
Valachi Anna: "Bolondot játszottak velem..."
József Attila és az elmebetegség stigmája
(Új Forrás - 2005. 6. sz)

"Nincs kiszolgáltatottabb a halott költőnél, aki nem tud védekezni, ha rossz hírét keltik, megbélyegzik, legendákat költenek alakja köré, vagy egy uralkodó ideológia nevében, hatalmi szóval kisajátítják és eltorzítják az életművét. József Attilának - a halálával kivívott halhatatlanságért cserébe - annyi posztumusz méltánytalanságot kellett elszenvednie, mint senki másnak a magyar irodalomban. És a legigaztalanabb stigma, az elmebetegség bélyege, mindmáig rajta ragadt; bizonyság rá nem egy, az interneten is olvasható pályarajz "skizofrén" kitétele, vagy a költő elmeállapotáról folytatott, egyáltalán nem "kecsesen okos csevegés" a weben."