Lét tanoda

Lét tanoda

Van olyan,hogy az ember magányos,
hisz tetteink a boldogsággal nem mindig arányos.
Mikor a legnagyobb bajban vagy,
fordít mindenki hátat..
ha vakon hiszel,
Te fizetsz majd nagy árat!

A gondjaid a tieid!
Ne akard,hogy hordja más!
Ha két végén égeted a gyertyát,
Téged éget el majd a parázs!
És ha a barátok eresztik a kezedet,
Ez nem ad okot arra,hogy elveszítsd az eszedet!

Ha úgy érzed,ellened van mindenki,
majd a hited támaszt ad!
A hibáid tanítanak,így lépsz egyről a kettőre,
és a gondokból alig marad!
Ne a kifogást keresd!
Inkább nevess,és szeress!

Pörög az idő,Te még maradnál!
Túl leszel ezer harcon.
Visszasírod még a tanodát,
mikor a sors néha arcon vág!
hogy a magasban,vagy a padlón
tengeted az életed,Csak rajtad áll.

Ébredj,az élet nem lehet egy álomkép!
Nem jön el a csoda,de Te akkor is várod még!
Indulj el,és tekints vissza,
hogy tudd,jó úton haladtál,
mert úgy ébredsz fel reggel,
hogy az lettél,aki akartál!