ildi49 blogja

Személyes
ildi49•  2013. szeptember 26. 06:42

Lélekvándorlás

Lelkedbe kapaszkodtam az esték magányát 

átszőtte egy ajándék 

az  mind Te vagy 

aki ismeretlenül 

tárod ki magad 

összeolvad a szép 

és a jó 

a közöttünk lévő csábító 

Udvarolsz nekem 

annyira szeretem 

mint kisfiú 

szégyenlősen hajtod le fejed 

lelked palástját 

rám terítve 

hogy ne fázzam 

gondokat elüzve 

életet lehelsz 

levegőt keversz

Hagyom hogy

körbeöleljen lelked 

közös világunkba

bevezessen

reszket a lécünk 

néha átugorjuk

de félünk 

a lélekvándorlás

csapda is lehet

de kérek még belőled

nagy kanállal eszlek

szemeddel látok

a világodat kívánom

kezed kezemben ég

míg eljön az álom

a manók tánca

összekuszálva röpít

hozzád cibálva

köti meg kezem

a sötét éjben

 

Gyorsan szálló hajnal

tiszta lelkemet ha kell

Én is tálcán nyújtom neked

csak érezd mennyire igaz

a lélekvándorlás

vigasz

 

 

 

 


 


 


 

 

 

 

ildi49•  2013. augusztus 15. 01:57

Születésnap....

Eszembe jutott a napúgy akartalak..

a Boldogság rózsákat 

festett arcomra

egy nyári  estén

amikor megszülettél...

Most felnőttként

köszöntelek...

Még csillog az Élet 

Ahogyan rád nézek


De futnak az Évek 

lassan...Én leszek

a gyermek

Te Ott Állsz majd mint

mesében az Óriás....

kezedbe majd akkor

tudom biztosan 

megkapaszkodhatom....

 

 

..

 

 


 

 

 

 

 

ildi49•  2012. december 10. 21:45

Tovatünt

Elmúlt mint egy álom felrepült s ki tudja merre már

 

halkan súg az éj de kár

 

Ceruzámmal próbálom

 

megrajzolni az életet

 

ecsetem keveri a színeket

 

felrepült s ki tudja merre már

 


 

Arcodat krétával formálom

 

anyagból görgetem de nem lelem

 

Csak felrepült s ki tudja merre már

 


 

Tovatünt a fény komor sötét az éj

 

szüntelen keresem de nem lelem

 

Kezedet szorítom szorosan

 

magamhoz húzom

 


 

Szemem lehunytam annyira akartam

 

érezni téged

 

de felrepült s ki tudja merre már

 

emlékek járják táncukat a szürke ég alatt

 


 

Az élet szakaszai elégnek

 

foszlányok lebegnek

 

Hiába kereslek nem lellek

 

Felrepült s ki tudja merre már

 

Halkan kattan a zár

 


 


 


 

 

 

ildi49•  2012. november 23. 23:35

Életképek

A hétköznapok gyorsan menetelnek, mint katonák csattognak tovább.
Hajnalban, amikor gyors léptekkel haladtam a gondolataimat rendezve még percekbe merülve, hirtelen felnéztem a  Karácsonyi fények körülölelték a Kossuth út peremét. 
De szép, eddig észre sem vettem szívembe költözött a meleg lassan itt az ünnep.
 Furcsa érzések voltak, de a pillanat elszaladt s bandukoltam a csigalépcsőmön fel fel egyedül még a munkába is elkísér magányom....kihalt csend az utcákon...felértem a kulcsok megcsörrentek , megijedtem ,de csak leejtettem...
A rádiót gyorsan leveszem a zene átjárja a magányos falak között ülő ürességet.
És  már nincs idő... Megszokott ritmusban végzem a kissé alantas munkám sorba jönnek a szobák , de nincs kívétel egyformán tisztán állnak és én szememet végig pásztázom a folyosón  Végre kész vagyok  fél nyolc van:)) letelt a fél műszakom ismerős hangok..... jönnek a lányok...szeretem őket azt érzem ők is szeretnek......
Valamikor én is irodában ültem , most takarítok nem titok ,de valahogy nem zavar már....csak az ha túl elfáradok igen....
Egy röpke séta a lányommal piciny találka ,majd futás vissza még vár a munka,, és....megint egy hasznos nap.
Lehet örülni ennek is pedig a pénz oly kevés,...megpihenn nincs még hely, a pörgés vérembe ívódott........mélyre fúródott....
A hétvége elszalad.... a Vasárnap már túl sok is... menni kell és ez  a jó mert itthon az élet megáll s a magány a fotelban ül némán...Jó éjszakát mindenkinek :))
 Holnap szabad vagyok , így még kicsit fenn maradok:))