huncfut-rimek

Valaki állította sok a vegyszer -
amott fent, mint felhő, jól látható;
"Szakember" intette le máris, ember
az izé - hangszer, égben muzsikáló.

Időnként rádió mondja be, hogy
ma fuvolázni fog a szél, de holnap
furulyázik, aztán fütyülni fog,
ahogyan a fönök táncol a Holdnak.

Gitárok és nagybőgök pengetős
esőcsinálók koncertje felhő-zöng,
belekontráz egy töröksíp, tüsszög.

mint egy nagy dob az égbolt lepergetős
csepereg alá a jégcsap mentes
do.ré mi, ütemre telik a tenger...

a félvilág kiment amerikába
s nem izgatta egyiket sem nagyon
az indiánok tömeges irtása;
ah a pénz annál fontosabb, tudom.

a félvilág, jaj, gyáván egyetértett,
" a bennszülött vadember", s ő nem az;
ha jól tudom büszkeséget is érzett,
hisz a pénz annál fontosabb vigasz.

de azért megkérdezték ám, a pápát:
hogyan fogják fel ezt a gaztettet:
Mire a pápa azt írta - egyetért,

nyugodtan, mint az állatokat, írtsák
alacsony faj egyébként, ilyenekért
ne legyen bűntudat  nnnnnnem baj, jó pénzért...

Kerek talpas ez a tél, mint szekérnek
sora, tengelyig sárba süllyedő;
Tele jóllakott urakkal , verébnek
finom húsára folyton éhező.

Ki száll ki, nehány madarat lelőni?
ki süti meg -? szekér se moccan itt;
Lefagy a szándék, fázik-e földi?
Ütik a lovat, farkát kitépik.

Megeszik a gebét, sütik ott helyben,
s a méltóságok fent a szekéren
elalszanak mély álmoba merülten.

Jön a Tavasz, álmos urakat ébreszt.
Lekecmerengnek a sárba szépen,
s elindulnak szántani , s ez odéb lesz.

Facsarintva lazít most elnyomásán
a hiéna lelkü disznófejű
nagy úr, kétarcú keresztapánk -lám;
a felszentelt és háborus képű
maffiózók már beszedték a sápot;
mullasson a nép, lazítja a láncot.

Van itt még arany elég, noha sok
robot már annyira dolgos, a munkát
elszedi, jó keresztapa -, buzog
benne a féltés, nehogy melóz! - megárt
a mozgás, proli, harapd küszöböd
miközben végrapszódiád fütyülöd.

de nem ennyire drámai a helyzet,
miket nem írnak a költőfélék.
Karácsonyi kaktusz bontja a kelyhet;
szebb minden, mint ahogy van, a lélek
a templomokban vezekel, mint Imre;
magas homlokán csillog keresztvíze.

Van-e saját időm? ergo, mellé
ha fogtam, amit nem szoktam, felébreszt
s az igazat fülembe ketyegné;
kamat és kengyel, hajszolja az éceszt,

Nem lábszára hanem a nadrágja
mely az órát rejtegeti s bedölök;
a hitbe engedelmeskedni - hátha
hamis Bibliát cserél többekközött.

Előveszi és kiált Imrebá,
világnézet állj, mindenki hallja meg!
Innentől kezdve hagyjátok abba!

Nem fogadható el rabszolgaság,
sem kamatszedés, Jézus  nem helyesli,
s becsukta a zsebórát - ezt kell tenni....