huncfut-rimek

Mikijozsa•  2024. január 16. 15:24

rímek hőmérséklete

Előbb árnyékban ,mértem, kábelen
csatolva puffant, mint kihűlt edényen
a fenék, de később jött a fagypont
s elkezdte satirozni a alkonyt--

Íróbrancs aprókat dalolda
daloldó tollbamondóka
a költő is csak mondati szolga
lemozdult az alfadalosba
Ezért nem ír többet a porba.
mert ott verték szegénykét orrba:)

Mikijozsa•  2024. január 4. 13:10

Elaludt lábtól

Elaludt lábtól az Óév s amint
el is kezdtük felejteni helyébe
feküdt az Újév, s gögösen kacsint,
- Na, gyerekek, gyerünk a forgószélbe.

Hova??? Kapták fel fejüket a fák,
mi, szél? nyomban hajladozni kezdtek;
alant a bokrok is utánozták
magas társaik , hogy maradnék veszteg?

Nem a bányában lakunk, hol fülel
a mély, s nem füllentnek időjárásról;
csak pár eltévedt bányarém bukdácsol
ide-oda, lámpát oltva merül el.

Na jól nézünk ki ha már ez az év is
heveréssel kezdi, kész katarzis...

Mikijozsa•  2023. december 29. 10:55

hangszerek az égen

Valaki állította sok a vegyszer -
amott fent, mint felhő, jól látható;
"Szakember" intette le máris, ember
az izé - hangszer, égben muzsikáló.

Időnként rádió mondja be, hogy
ma fuvolázni fog a szél, de holnap
furulyázik, aztán fütyülni fog,
ahogyan a fönök táncol a Holdnak.

Gitárok és nagybőgök pengetős
esőcsinálók koncertje felhő-zöng,
belekontráz egy töröksíp, tüsszög.

mint egy nagy dob az égbolt lepergetős
csepereg alá a jégcsap mentes
do.ré mi, ütemre telik a tenger...

Mikijozsa•  2023. december 27. 17:51

vadnyugati gyávaság

a félvilág kiment amerikába
s nem izgatta egyiket sem nagyon
az indiánok tömeges irtása;
ah a pénz annál fontosabb, tudom.

a félvilág, jaj, gyáván egyetértett,
" a bennszülött vadember", s ő nem az;
ha jól tudom büszkeséget is érzett,
hisz a pénz annál fontosabb vigasz.

de azért megkérdezték ám, a pápát:
hogyan fogják fel ezt a gaztettet:
Mire a pápa azt írta - egyetért,

nyugodtan, mint az állatokat, írtsák
alacsony faj egyébként, ilyenekért
ne legyen bűntudat  nnnnnnem baj, jó pénzért...

Mikijozsa•  2023. december 21. 13:19

Kerek talpas a tél

Kerek talpas ez a tél, mint szekérnek
sora, tengelyig sárba süllyedő;
Tele jóllakott urakkal , verébnek
finom húsára folyton éhező.

Ki száll ki, nehány madarat lelőni?
ki süti meg -? szekér se moccan itt;
Lefagy a szándék, fázik-e földi?
Ütik a lovat, farkát kitépik.

Megeszik a gebét, sütik ott helyben,
s a méltóságok fent a szekéren
elalszanak mély álmoba merülten.

Jön a Tavasz, álmos urakat ébreszt.
Lekecmerengnek a sárba szépen,
s elindulnak szántani , s ez odéb lesz.