huncfut-rimek
fagyizni hívná őket
A csönd három óra körül lefagy,
napi forróság kettéválik, ég lent
de hűvös fent, fel kéne mászni nagy
toronyba, felhőket csavarni, tényleg.
Letölteni a szürke aszfaltra,
szikrázzon alant mint a kígyó teste
lepedőt rakni az ablakokra
és a piszkos ég kifehéredne.
Vagy elkékülne -, homályt törölve
lemosná madarak látómezőjét;
szálljanak biztonságosan odébb.
s lejönne egy angyal, le, körözve,
keresné a jókat, a jámborokat,
s fagyizni hívná őket mindennap-
vidám poéta a fűzfán
Ebéd óta leng alattam az ág,
sikerül-e majd leszállni e fáról?
Elegem van, nem lovaglom tovább
fogok fonni szárnyat kádenciákból.
Előbb koszorút fejemre, nagyot;
aztán szárnyat vállamra, mi elbír;
repüljek víz felett, szél kavarog.
sikerem lesz itt nincsen menetdíj.
Lenézek, nem is magas körülmény,
madarak példáján okulva startol
is az ábránd, s vajon hova landol?
Leröppenek merészen egyedül én,
alá, mélyvízbe csobbanok nagyot,
bemerítésem így szenté avatott- :)
Szilágyi Domokos a kedvenc költőm
egy kis izelítőnek kldök egy linket egyik versét a youutbon találtam
Jakab Gabriella előadásában
https://youtu.be/ASCBwHKeABk?si=rS3L9ePU4zjd6fIv
csalóka álmok kíméljetek
nem fogok aludni reggelig
csalóka álnok kíméljetek
bolonddá ne tegyetek semeddig
újat nekem nem ígérhettek
kalapom kopik de megszoktam
vezérem köpcös, de teljesít
sok szép ígéretet bár hallottam
új séf jötte sosem lelkesít
mert mi van ha beképzelté válik
s kiderül alkalmatlansága
s zülleszt kilátástalanságra
lóbőrt húzni, csicsikálni mármint
álmatagon sóvárogni jobbra
nem esetem, hamis az a kotta
elmentem választani
elmentem választani egymagámban;
nagy volt a választék, marhák no meg
bikák, disznők és kecskék az akolban;
elírtam nem bikák, birkák ezek...
Szóval hát én immár kit válasszak?
virágom, virágom, de enni is kell
disznó -marha szelet a babámnak,
eléldegélünk húsosfazék mellett
előre tudom nagy választás lesz
nagy úr az éhség előre látom már
bebiztosítani magunkat muszáj
Terülj asztalka kié legyen, hej!
Szavazzunk az legéhesibbre, s aztán
majd a csontot nekünk adja nyilván.