huncfut-rimek
Pénzből ruhát, emberek
Pénzböl varatok ruhát, csak a dollár
jó popsira, mondják, ki nem szakad.
Elől a mellre Forint, akkorhát
ide löjjetek, lejből nadrágomat.
Kabátom légy utánveretes érme
kirakásos, rubel és léva, mert
nem vicces, ha sóher csórónak nézne
bárki. kell cent, mit vatikán elejt.
Cipömre aranyból, ezüstböl dénár,
talpára jó a krajcár is,kopik
az rendesen, majd fillérekkel pótlom.
Kalapom legyen shiling és delevár
fontsterling, s az ingem drahma - zlotyit
érő euró, s lótúró, mit bánom
kitakar majd a Tavasz
Kitakar a Tavasz...zöld paplanom
ledobja, ha nem lesz itt már hidegjég,
ha többen szeretni fognak - vajon
lesz-e mint egy kis hangya bolyban, egység?
Kicsi hangya meg a toronymagas
emberi humánum, nos, hozzáképest,
egy tányér leves, s néhány szép szavas
semmitmondás hajléktlannak de édes.
mikor kidobják otthonából némi
kölcsön ürgyén, kamatlábbal kirugva
munkahelyről, mind emberséges ám.
Papír mögött, alatt semmibe venni
szerencsétlent, civilizációnknak
nagyszerűsége, buta világ.
Csak írj, ne halogasd
Csak írj, ha agg lelked sírni kénytelen.
Ilyenkor nem boldogságról fecseg betű;
bátran kell verd vén klaviaturád -, legyen
a kitartás mint pajzs -, csökönyös, együgyű.
Hisz hiába éltek lángelmék, elhulltak,
mint a nádszál hülyék elleni harcban, és
nem tudták azokat megtörni, kudarcnak
kelepcéje végzett velük, rongy söpredék.
Írd meg annak, ki nyomodba lép, ne higgye,
mit betanult, pár szamárság, értelmed ad!
savanyúbb lesz számára az a lötty, innye
megutálja, kit vak nehézség szorongat.
Az aranyos rímek ha szépen díszlenek -
csak éke dalnak, senkit nem gyözhet meg;
Kire nem vetül gazdagság fénye, lézeng,
mint sivatagban az eltévedt, tönkremegy.
Ha művészet áldomása kínál nedűt,
idd ki fenékig -, sose áltasd gyermeked.
Világosítsd fel, hogy fájdalomba került -
bármit elérni, ne várjon segélykezet.
Mese megoldva
Disputa
A tudomány - MTA rövidítéssel oldotta meg
a mese fogalmát, miszerint nem mese
az, ami elhihető, például az Elek
apó által írt Táltos kecske; kizárt eset,
hogy csakúgy beesett egy lyúkba, á'
Kitalálta az apóka, slussz! Tegyük hozzá.
Még a nép is rafinált mert onnan
fújhat a szél, nemhiába - népmese,
- csöndet kértek a kutatók, pontosan
két perc néma csönd után szabad
elkezdeni a mesélést, s akkor jó lesz!
és hihetetlen, mint a finom nyakleves :)
Ily ravaszok ezek, füszerezik - mondjuk
történelem hamísítással is ha kapnak
rendelést jó pénzért, hát hogyne gondjuk
van a bevételre, hiszen, ha pénzről
esik szó, ott, már mese nincs, punktum.
Nos, uraim, tudományos tény, mesélni,
annyi mint,feltárni a hihetetlent;
például a magyar történelem némi
nemű hűlt helyeit, hol a víz is mereng
s elpárolog, erről se illik mesélni.
még a végén elhiszi valaki, s lektorálja.
Fel kéne fogni végre, a tudomány,
főleg manapság, nagyon aktív, nem enged
a negyvengyolcból, tudja meg a világ -,
még az ötvehatból se nem és nem enged,
mindenjog fentartva nincs több mesedélután
csak engedélye révén tartható, ezután.
Tömegbűzében a létnek
mint ki fények porában, tömegbűzében
az embert csak festményről ismeri,
távcsövel keresem barátom e földön;
csillagok távlata a hátterem,
s egy bálterem üres kongása emlékeim;
Nem sors elől szökve,épp ellenkezőleg
annak kerekét gurítom, s ha elakad
kátyúból kötélideggel tépem ki egyedül;
Szekérnyom sehol nagy az én szabadságom
mégse irigyeljetek, nem válik hasznotokra.
Mert szebbek vagytok mint én -, sőt jobak;
mint a csillagok ragyogtok de távolból
jaj mi lenne, ha közelebb mennék, Holdak
kráterei merednének rám, avagy a Kánaán?