huncfut-rimek
hagymával nevelt táltos
hagymával nevelt táltos nem érti
hogy a húst az ember miért is eszi
"jaj ne egyék mert jó a nyershagyma
nem kell hozzá se kanál se kés - villa"
ám egy nap látogatóba jött és
kolbászt kapott mert rokonszenves vendég
gondolta ennyit még megehet s lám
annyira jó többé nem eszi hagymám
félő hogy hagymával nevelt táltos
kolbászba harapás miatt lesz rákos
ó,mennyire aggódom, ha tudná
a vereshagymát rögvest megzabálná
remélni ilyetén nem is merek
fokhagymával kísérletezgetek
Barátaim, gyakran elámulok...
Barátaim, gyakran elbámulok, hogy itt mennyi
szép vers jelenik meg ezen az oldalon is.
Nagyon jó vers mindenik, sok lelkes költőtárs írja,
- mi haszna lehet egy versnek?
vajon az-e, hogy szórakoztasson? Vagy az, hogy
okosokat írjon a költő? - talán az is, de
van itt még valami más is, ennél sokkal fontosabb.
Ez olyan lehet, szerintem, mint egy küldetés,
mint egy szükségszerű feladat, ugyanis építőjellegű
igényt sejtek mögötte. Nem is vitás - ki és mit épít
tulajdonképpen eme műveletben. S ha jól látom arra
bizonyára már sokan rájöttek...
Bizonyos fények, elmét megvilágosító sugallatok azok,
amelyek bennük végzik a küldetést, és nem
akárhogyan...Rájöttem - nem az a dolgunk,
hogy kitalált történeteket írjunk, hanem az,
hogy nyelvünk lehetőségeit kiaknázva - szavak
kombinációinak valahány változatát mondatba fűzzük;
hiszen a köznép ezeknek csak minimális lehetőségeit
ismeri, mert nincs alkalma mindet kibeszélni.
Nem is lehet, sokak számára kevés az alkalom arra,
nincs mikor kiejtse, megízlelje a szó szépségét,
miközben azt meg is kéne élnie, tenném hozzá.
Pedig - ugye milyen gyönyörű, ha azt mondom pl, hogy
"csókesőben jártam
ernyő nélkül áztam.-"
csakhogy a hétköznapi beszédben ilyeneket mi
mégse mondunk, hiába szép. Ám a vers magától értetődően - megkívánja ezeket a - metaforáknak nevezett, szépségeket.
ó,el is szédültem ily nagy előadásban... okoskodásban... és reménykedem, hogy valamicskét megfogalmaztam a szóművészet egyik oldalát, mert nemcsak ennyiből áll ez, ám aki fogalmaz és fegyelmezett - az az kötött versbe, vagy egyébbe szedi a kimondhatatlant is; - az érzi, hogy egyik feladata lehet ez is - és munkálkodik mert tudatosan azt akarja, hogy az alig használt kifejezések ne tűnjenek el, ne redukálódjanak, hanem életben maradjanak, hisz számunkra is a legfontosabb tényező az, hogy ne kelljen állandóan új szavakhoz sőt idegen szavakhoz nyúlni. Hisz amit versbe megtalálunk, azok nem mennek feledésbe, azok mind szép és magyar szavak, nem kell angollal helyettesíteni, ami igen káros, mert a közlés szándékát (kommunikációt) megrontja, stb
kis lépés a nagy felé
kis lépés a nagy felé
mondandóval biztatón
árkon bokron felfelé
isten elé egy napon
Adj isten jó napot, ne rosszat
cipővel ne rúgja senki a holdat
adj önbizalmat emberséggel
lopni tudjon az is aki nem mer
napot lopjon - éjszakát
ne kerülje kéj szagát
holdat lopjon kereket
ne itasson egeret
Add uram hadd legyen eztán
három vasárnap egymás után;
pénteket egyet se - inkább
helyette a szombatot duplázd
kis kívánság nagy öröm
hétvége csütörtökön
tücsök zene cincoghat
lenge szoknya foroghat
fekete betűk
fekete betűkkel énekelj, magyar
fehér a papír mint a lelked
kit a világ lehelete - felkavar
barnul az okmányon múltnak sebhelye
kik száz év óta aláírták
mind elporladtak nyugtalan enyészve
másé lett hamis térképeken a jog
másé a mező a város is
másé a nép a lopott ingatlanok
ilyenkor hol a karma? hol az isten?
vetekszik a becsület alja
bele kell nyugodni - kárpótlás nincsen
szamárcsend
majszol az óra időmet eszi
s a szamár füle botját se na - mindegy
én is eleresztem ha már ennyi
csacsinak való ez is - ne szid istent
amúgy csöndben kell várni ha telik
most este van- aztán reggel tán megint
s ilyenkor újra kezdik a zsenik
a többi meg kóvályog és legyint
holnap elalszom a hegytetején
s kitudja szárnyam is nőhet, na az jó
nem kell ide már ama hátasló
holnaputánra mit is terveztem?
megnézem a naptárban hányadika? -
annyi mindent mint a rostalika