patakban álló énekes és a természet

Mikijozsa•  2016. szeptember 29. 10:59

Gyorspatak átmossa vén erdő gyökérzetét
valahol középen, mint jó vese, mohás
kövekig leváj. Övét letéve most belép
egy énekes, gitár nélkül ahogy szokás -
hangszerét letette már; csobogás kíséri
semmimás e dalt; - időnként madár csattog
s egy kis hangya tapsol, élénk csápjai
keresik a jó, kristályos kapcsolatot
a legértékesebb vízcseppel. emlék
minden, egy biztos anyaméh a mindenség;
és száll a hálaéneke, melegség
fészke, élők menedéke, drága egység.


Szó szökkent a házakig, kerítésén, s a
falakon felakadva összetört. mirajtunk
már nem javít a himnusz mágiája?
Mondta valaki, s az övéért nyúlt vágyva
hogy egyszer még visszatérjen e csodába.


Tudta, volt abban szerelem, volt vágy, volt
megváltozás, hiába követsz vizeket,
vagy szigorú isteneket, ha nem változott
belül valami, ha nem leszel vese, mindent
átmosó, magad után tiszta hegyeket hagyó,
tiszta vizeket, morzsamentes köveket -
haragmentes barátokat, szűz hótakarót.
Miért nem takarod be a lábnyomokat?

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2016. október 9. 12:46

@Csinaj: ja, az akkor izé , nem? :)
de fapt lasa omule nu vorbii ca , stii tu cum, astia atat de poetizanti, de zici ca rupe papamntul, vorbitam an limba germana

Csinaj2016. október 9. 11:28

Patakban álltál akkor is, amikor ezt írtad:

"Behunyom szememet, két almára vágyom,

máris rátalálok ahogy feljebb mászom."????

Mikijozsa2016. szeptember 30. 19:12

@BakosErika: :DD ht azt jól , :)

BakosErika2016. szeptember 30. 18:59

Jól beburkoltad a véleményed, Miki.
Igaz.
Tetszett.

Csinaj2016. szeptember 30. 16:43

Gratula

Mikijozsa2016. szeptember 30. 13:22

@Ametist: Nagyon nagy hasznát a víznek egyre jobban érzem, köszi hogy megnézed szerény versem, üdv.

Mikijozsa2016. szeptember 30. 13:21

@Jerne: Szia, és jött :)

Ametist2016. szeptember 30. 07:35

A víz mindent tisztára mos... tetszett a versed, többször is elolvastam!

Jerne2016. szeptember 30. 00:11

csak mert:))