Kis Lilike emlékkönyvébe

Ma már valóban mese a költészet -;
színtiszta mítoszgyöngy, s a rím
külcsín, csókos formája rózsaszín;
hol a metafora gyönge bölcsészet,

melyet, ha elhagy a szilaj lírikus,
levegőbe emeli fel a célt,
s a mennyezeten menetel odébb,
honnan lejjebb nem ejti le a ritmus.

Mint költő, fecsegtem már eleget,
s ha, az ég megbocsájtja szómenésem;
kívánok sok szép versírást neked.

Légy bátor és körmöld le szerényen
a világ legszebb rímes monológját,
elnyered mirtuszok koszorúját.