huncfut-rimek

magyarok istene lenéz
hol a magyar hol a dolgos
tiszta lelkű ébredésre kész
ki nem volt parazita zsoldos

ki nem szívta mások vérét
kihasználták mégis hite van
Krisztus vizsgálta meg a vént
a fiatalt ki tűrt derekasan

vagy beállt az elnyomó mellé
saját testvérét nyúzni meg
nem a magyarok istenéé
az ilyen végleg elveszett

magyarok istene a jövő
ő emeli fel hangját ó halld
te mély álomból ébredő
nem vírus osztja a hatalmat

szép a szép hiába takarja csúnya
és a jó fogad szót a rossznak és
mázzal kenik be a randát feldúlva
életünk jöjj el visszaszépülés

habár a rossz sosem lesz engedelmes
hiszen a jó gyáva ki rossz helyett
véd ocsmány jogtiprást oly illedelmes
öntudata már ifjan megrekedt

de ott a szép s ha lekopik a csúfról
az arcfesték ismerj önmagadra
te voltál a gonosz szolgája - nem én

nem vagyok se jó se rossz ki hazugtól
fogad parancsokat... s te sem vagy az
kinek muszáj félve élnie pénzén

én vagyok én a szoba közepén
írok a rányinak egy szimpla verset
elmerenghet érzelmes szövegén
nem vagyok az ki utcán sok nőt felszed

mert ki se mozdulok - drága kincsem
a fazékban semmi sincsen de majd lesz
most bent lehet fogyózni szerényen
nem ballagunk falni a magdonelthez

eleget zabáltuk a hám-börgert
nem csábítja szívem hotdogos néni
se az a szendvicses hölgyecske mert

azt szeretném ma szívből énekelni
hogy én vagyok én a szoba közepén
s bármi történhet nem fog érdekelni :)

https://www.youtube.com/watch?v=n3cfoVP2crE

Tömör - vaskockába zárt gondolatok
edzetlen agyizmok nyílt versenyre
túl merész útravalók tömege
mint béklyó kényszeríts - önként leállok

Olykor menekülnék de nincs fedezék,
mázsás érvek formába öntése
régmúlt technikák követelménye
kinyerhető túlélési nyereség

Összevesznek az elvek - ölik egymást;
szíven-szúrt rendszerek térdre rogyva
vérrel mosott, neve-nincs homlokra

rajzszöggel tűzik fel a koronát.
Én meg csak kalapálom a szavakat
mint a cigány a mosófazekat.

lementem alfába s egy spártai jött
velem szembe megállt s menten hozzám
intézte búskomor szavait, s én blőd

fel se fogtam fontos értelmét ámbár
lakonikus beszéd volt és profán
mire észbe kaptam látám továbbáll

bár így utólag rémlik pár szófoszlány
valami afféle, hogy mind haldokló
aki megszületik lassan de korán

múlunk ki a világból mint tántorgó
titánok erőnk napról napra fogy
sorsunk tőkések prése vad mángorló

pecsételi meg s a pénz idegbajok
forrása - ha van félelmet okoz
mert ellophatják, ha nincs hát nyomorogsz

haldoklónak mindez nem oszt nem szoroz
s van itt egy személy valami Jucifer
régen férfi volt de már szoknyát hord

szóval ő a nagy halmozó frizsider
hidegre teszi világunk rendesen
mindenkiből minden hasznot kifej

akkor én haszontalan leszek menten
hogy mégse tudjon kizsigerelni 

kiüresítem apadó erszényem :)