huncfut-rimek

hadonásznak a nyelvőrök, és csitt
messzire hangzik - lényegét ne ismerd
nyelvtan ablakán függöny félrelibbent
ige főnév hajzatán csavarint

ujjacskákra tapadt bonbonok anno
emlékszem egyébre is volt egy arc
még mindig néz rám- elég ne bosszants
múltidőm buborékod szétpattanó

a tiszta utcán a múlt lábnyoma mint
aszfaltba olvadt cipelősarok
nyelvbotlást - szót rontnak időszakok
fedezik ám a bizniszt alkalmasint

szépekedik a vének elméje
gyérítené vénéket isten ügyvédje
ez se életre való ez se vált bé
jővend haza földemben csalódott dádé

fésüli gondolatait öreg mámi is
ha vége jő szava ne legyen hamis
hasznos tanácsot nem oszt senkinek
unokái mellől büszkén eltipeg

kuss mondja a strázsa szava falra-hányt
és az ifjú szerelmesének ír
helyesírási hibákban a stíl
jelképezi a zamatos sült banánt

valakik elfuserolták a világot
fuser fugerek lehettek á nem dehogy
csicskásaik végeztek kontár munkát
gyakorta elalukáltak egy picurkát

tehát becsapták a fugereket - de mondd
ez komolyan összeesküvés - á dehogy
sorsszerű hiányosságok láncolata
amelynek sok gazdag lesz az áldozata

na és a szegényekkel mi lesz akkor
most ők fognak gazdagodni sose jobbkor
bevallom ezt sem tudom kik a fugerek
de még azt sem hogy kik azok a fuserek

Meglágyul a kő is de szívem makacs
csakis annak nyílhat kinek a kulcsa
szerelemből szilárdult vasdarab
érte égő lelkem csókkal puhítja

belefér egy szívbe annyi érzés
annyi emlék kocsinyomon haladás
falc furulyaszó röhej kísértés
még az se fáj ha mély egy harapás

térdemen írom vágyaim feléd
bensőm citerája cimbalomként zeng
szép szemedről édes ajkadról te szép

virradatig virrasztok vígan - kérdezd
a napot ha felkelt s játszik a szél
mennyire közel vagy elszánt szívemhez

egyszer lement pincébe az a hő
vegyszert öntött a valóságra s olykor
észlelte a hülyeség spriccelő
borrá is változtatta teleholdkor

kedden szerdára készülve kimért
két deci fehéret és egy vöröst is
megettem szalonnám mikor betért
szerény házamba s szó nélkül töltött is

alkoholmentes nincs - kérdeztem ezt
miközben persze koccintani készült
és kihajította az üveget

még meg se ittam de ő már szédült
nekem persze semmi bajom - azonban
észleltem hogy én elpárologtam

magyarok istene lenéz
hol a magyar hol a dolgos
tiszta lelkű ébredésre kész
ki nem volt parazita zsoldos

ki nem szívta mások vérét
kihasználták mégis hite van
Krisztus vizsgálta meg a vént
a fiatalt ki tűrt derekasan

vagy beállt az elnyomó mellé
saját testvérét nyúzni meg
nem a magyarok istenéé
az ilyen végleg elveszett

magyarok istene a jövő
ő emeli fel hangját ó halld
te mély álomból ébredő
nem vírus osztja a hatalmat