huncfut-rimek

Még tipeg a gyorsidő -, nehézkes
lábain a bocskor is kopott;
Ismerjük - kinek mit engedélyez;
s ha víg napunk száma elfogyott,
alkudni nem akar, szinte fösvény,
szerződést pont vele sose kötnénk.

S bár nincs szó egyességről, a háttér
ügynőke, kéretlen stopperol;
nem küldhetted el, mert pontarányt mér
hisz létünk nélküle nincs sehol.
Ügyvédnő szerint, ha garanciát
nem hajlandó adni az kapzsiság.

Biztosítás nélkül, egy cipőt sem
vásárolhatsz se gépet, ezért
kell garanciát kérned, ma főleg
hogyha nem jó, mással kicseréld
visszaviszed simán a boltba
ám ha oltást kapsz - ki szavatolja?

Emberek fecskendő tűre hajtva
saját testüket tegyék talán
kockára? saját élet forogna
veszélybe, noha - nem igazán
érti senki - mi az oka ennek,
hogy ennyire követelőznek?

S a károk bekövetkeztek - sajnos
lásd kétségbeejtő videók
mellékhatásokról, és az orvos
embert miként ment így? te mondd!
Kinek ez, nagyszerű dolog -annak
fejében elszakadt ez a szalag?

Nincs kép se szó most hogy mi ez kérem;
működik vagy sem, s ott a bolond
diktatúra , -és mi haszna, kérdem;
nem én döntöm el, mit fogok
testembe adatni? hogyha érzem
tényleg beteg vagyok és erőtlen....

A tél kukorica szemekre térdelt;
felállna, de vén, s mert fáj a nyomás,
tavasz felől bár meleg szelet észlelt,
mehetnéke támadt? Riaszd harsonás!

Csücsüljön inkább hegyek tetejére,
legyen szirteken pompon sapkabolyt;
tekintsen onnan vissza hűlt helyére
hebegve magában: "De rövid volt!"

Ideje engedi azon tűnődni -
miért is lett másabb ez a világ,
Beteges időjárás - manipulált?

Van ki pénzben szeretne fürödni -,
beleszólt az ember, vad anarchiák
gügye bandája, krízist produkált...

a szétszéledt remény érted kiált
hol az új lét csak nyers szavakban ömleng
beharangozták jön az új világ
gonosz röheje cinikusan fölreng

a fölkészült banditák még tovább
merészkednek nép nyakára helyezve
a kést amely nekik már zebrasáv
te meg jó képet vágj hozzá nevetve

ha szépen végződik e dal s kihal
a jóakarat azt mondják majd erre
gyarló észhiány volt - nyista vaker

előbb hiszékeny később lehidal
s bár csalódottan tekint felcserekre
fogy a lepkefingos patikaszer

vagyunk még itt a lét 277-ik oldalán
magyar anyák alföldjén kötőféken
legelésző vadlovamon a hám
csillagos szegekkel veretve szépen

leng sörénye de hátra sose rúg
örökszép robotló amióta
befogtam hátán nincs már randevúnk
rohan ringatva vágtató galoppja

szekérbe mentsd génjeid ha magyar
vagy tesztelni akarnak pedig itthon
tiéd az ország nem lehetsz fogja

se kormánynak se pártnak te vagy az
isten gyermeke csak neki fogadjon
szót neki élsz halsz itt ember fia

mosolyog az ellenség - cinikus
eszébe se jut - fordulhat a kocka
hisz a győzelem csak szimbolikus
s a vesztes a tanulságot levonta

de milyen vesztes az akit lefog
Lucifernek százkarú csőcseléke?
árulók által átvert magyarok
így volt - hátba-szúrt gyávák szövetsége

komcsis és hazaárulós a puccs
ti saját zsebre dézsmáló bitangok
mind olcsó élősködők voltatok

csakhogy nem marad titokban a múlt
mind megfizettek akárhol is vagytok
dög csúszómászókká változzatok