huncfut-rimek

Vesefészke víz szentszéfje, reményt
szűrő szerelmes nedvek olaj üstje;
kicsi tégely, mosdass bő véredényt,
agyak szennye légy homlokok ezüstje.

Ahány felkent vesékig bemerült
saját lelkiismeretébe -, tisztult,
vagy romlott vére; és szembekerült
az álnokkal , akiből galacsint gyúrt.

Hamis szentelt víz fazekában egy
gyíktojás, fortélyosan mire számít ?
beléd akarja ojtatni magát;

Vezetni akar a rusnya féreg,
sok óvatlan lelkeket kisajátít;
kerüld a nevét, hírét, s a szagát.

Alakzat kultúrája tégla - gipsz;
Falazó, nemcsak falazásra termett;
szerelem út ne csukódj, hanem nyiss!
pénzes szigora irigyen visszakerget.

Ne szégyelld igazság alakzatát.
Nem épül az álszentek védelmére
a vályog is elég hogy lakatját
az önvédelemnek tedd elejére.

Megszálltak minket rongy idegenek.
Hamis pártok, mondvacsinált jogászok,
s a bűn bandák, hóhérok vezetnek.

Ölik a népet, vén álgyógyítok
behozzák a heréket, s a nyakunkra
a jármokat készülnek rakni ma.

Hova kapcsol a gondolat, te mondd
mely áramkör kebelezte be álmod?
Ha ez is csak más képzelete volt,
a tiéd foglya lett, mégse sajnálod?

Szabadnak maradni, mikor feléd
az áltudomány kiveti, lasszóját -,
nagy éberség ám, vágd el zsinegét,
s maradj független; ne hajtson buzgóság.

Sok elmélet fondorlatos csali -
ideára épít, de hamis eszme;
sziporkának látod, ne légy pali!

Magamnak írtam ezt, jusson eszembe,
Bármennyire fancsali vagy ábránd
a képzeletem, megéri az árát.

Verseny a térben egyébként időtlen
de mi mérjük hogy hányat szusszanunk
hány percig -, s közben ablakunk redőtlen;
s a szó területén dudorászunk.

verseny a hangokkal, az ábrándokkal;
ki képzelődik jobban és ki lát
lebilincselő víziót ... sorokkal
konszolidált szövegek viharát.

Vetélkedik a csönd is nem kopogja
hogy dictum-faktum - ernyed a poén;
egészen olcsó lett a mese boltja,

Elfogult aki ír és könnyedén
merev az eredmény is, részrehajló!
Ne csüggedj hát, te szeretni való.

Az új szív erős, mert szeretni nőtt fel
Nem vallás se tévhit motorja ez;
belül újult - istennek nem bűnös kell!
Ne legyen benned bűntudat - nevess!

Eleget rítál vádoltad a lelked
az állandó gyónás sosem segít;
Bűntudatban élni mely visszakerget
a múlt mocsarába, nem boldogít.

Hiszen tudod - isten szeret örökké -,
Ezen semmi nem változtat s a szív
azért dobog hogy hamar kijavíthasd

a hibáid mielőtt lekörözné
az elmédet egy hamis tan, naiv
tanokkal vezetni magad sosem hagyd!