huncfut-rimek

Kiverték már az idő félszemét -
a másik pedig, kreatív utánzat;
nézd filmre-rögzült észrevételét,
mely emberi elnyomatást, túlszárnyalt.

Lepipáltuk mi is a hatalom
nevetséges műagyát, s belelátunk;
csigatekervényben hallgatagon
lapít egy, puhatestű, álbarátunk.

A kép is fals amit ő láthat itt -,
hiszi mégis -, hogy tud, mindent mi rólunk
hiú, kire a  halál visszakacsint;

Ugyanis odafent találkozunk,
kiderül  akkor majd - ki volt az, ipse,
beteg agyában nem volt semmi se. :)

Még mindig az égen repkednek madarak
nem a gyomrunkban tán felismered
még mindig megvan az élő víz s halak
úszkálnak benne - , nem hülyeség! hiszed?

Fel lehet adni mindent, ne nézd meg
van jó is egy erdőben, pelék lejöttek;
Zümmögő sötétben ölelgetnek a férgek
üres odúkban fogyóban szükségletek

Vittem fel kukát a hegy tetejére.
Netán ha rombolják a bérceket;
végletekig bontják alkatrészeire;
s a bolygó nyögve forog érted


Savazzák-e a vörösbegy tüdejét,
cianidot őzikék ereibe?
Ökoszisztémák omlanak szerteszét,
Kedvem lesz-e sétálni közelükbe?

Szomorú színdarabhoz dalt írni tudsz
hogyan is zeng a süket fájdalom?
Tegyünk úgy, mintha nem létezne kiút;
Mi kell ahhoz, hogy hallják a hangom?


Mintha nem ismernék a nyelvemet,
idegenkedve néznek rám, ki ez?
Kik diktálnak itt irányelveket
Hány repülő képez ködöt téliest...

csak az nevet aki nem fél csak él
szerelmes inkvizíció veszejtő
erőszak a mi hitünk lámpabél
fejünkbe kigyúlt lángja életmentő

genetikailag nem azonos
a vérünk azzal ahogyan beszélünk
s lehet a levegő puskaporos
miközben a nyakakon kötél csüng

szerelmes közélet állbizalom
zsinegen rángat a képzelt szabadság
feszengve regnál beteg hatalom

határokkal választva el labancság
uszít egymás ellen - ne fogadj szót
vigyorogva mutasd neki az ajtót

kit szél fújhat el mint a gyertyalángját
s a krumplilevest szürcsöli félve
kitetszik békéjét meg nem érte
noha fent galamb csattogtatja szárnyát

alant pedig, ne keresd a jogot
egy törpe szekta magának lenyúlta
neked maradt a jogtalanságod
amellyel minden el lett ma kurva

szabad madár héja köröz amott
bukórepüléssel húsod vette célba
nem lehetsz ma préda mellé fogott

de az ember nem menekül alélva
verőlegények kapják el ha fut
a gnóm parancsára ezek a zsaruk

gyermeket lop kinek fáj ma?
ő a rendőr fizetett béna
nem véd s amit csinál nem közmunka
küzdő helye a ranglétra

Legyél birka, tejelj naponta
reggeltől estig végezd munkád
Munka mellett ott a tilalomfa
köss szájkosarat s edd az almacsutkát.


Szív ha benned ma megszólal
süsd le szemed, ez az élet;
Hagyjad élni kizsákmányolódat
hálából kilakoltat börtönbe vet.

Sok birka járt így nincs egy akol
Világ ura népcsökkentő, érted?
közérdekből tesz el láb alól
Sokadik vagy ennyi a te vétked