huncfut-rimek

Ünnepi mosolyegylet de hiányzik -
pedig vigyorognék én is neked,
s akárkinek -, csak nézzen rám is addig,
míg egy sört iszom , aztán elmehet.

Oké elteszem jobb időkre kedvem,
de nem, mégse, a naptárt átírom
kicserélve az Áprilist eszetlen,
és a jövőt múlttá nyilvánítom.

Ez az év tehát jövőre megvolt;
na igen, megvolt a nyár is, majd a tél
de ősz mégse volt, az ebbe nem fér;

ja persze ez a Tavasz is ha megvolt,
nos, akkor jöjjön már tegnapi nyár;
Fel hát . facipőben járó proletár!

Azért tiszteségtelen a Média
mert a lakosság békeszerető
de lám-lám változik a stratégia;
és többé nem lesz lefizethető

Na hallod-é? Ez a jó hír, barátom,
letiltják cikkét, ha nem hiteles
Viszik a dutyiba ha mindenáron
manipulálni próbál a retkes .


Milyen szép világ lesz - melyben az infó
nem nyakatekert, nem kerül mögéd,
nem undok és kaján összeesküvés!

milyen egészséges ahol a bíró
egyenes; igazságot nem pénzért
igazol s nem  mutyizó, életművész.

,

Kiverték már az idő félszemét -
a másik pedig, kreatív utánzat;
nézd filmre-rögzült észrevételét,
mely emberi elnyomatást, túlszárnyalt.

Lepipáltuk mi is a hatalom
nevetséges műagyát, s belelátunk;
csigatekervényben hallgatagon
lapít egy, puhatestű, álbarátunk.

A kép is fals amit ő láthat itt -,
hiszi mégis -, hogy tud, mindent mi rólunk
hiú, kire a  halál visszakacsint;

Ugyanis odafent találkozunk,
kiderül  akkor majd - ki volt az, ipse,
beteg agyában nem volt semmi se. :)

Még mindig az égen repkednek madarak
nem a gyomrunkban tán felismered
még mindig megvan az élő víz s halak
úszkálnak benne - , nem hülyeség! hiszed?

Fel lehet adni mindent, ne nézd meg
van jó is egy erdőben, pelék lejöttek;
Zümmögő sötétben ölelgetnek a férgek
üres odúkban fogyóban szükségletek

Vittem fel kukát a hegy tetejére.
Netán ha rombolják a bérceket;
végletekig bontják alkatrészeire;
s a bolygó nyögve forog érted


Savazzák-e a vörösbegy tüdejét,
cianidot őzikék ereibe?
Ökoszisztémák omlanak szerteszét,
Kedvem lesz-e sétálni közelükbe?

Szomorú színdarabhoz dalt írni tudsz
hogyan is zeng a süket fájdalom?
Tegyünk úgy, mintha nem létezne kiút;
Mi kell ahhoz, hogy hallják a hangom?


Mintha nem ismernék a nyelvemet,
idegenkedve néznek rám, ki ez?
Kik diktálnak itt irányelveket
Hány repülő képez ködöt téliest...

csak az nevet aki nem fél csak él
szerelmes inkvizíció veszejtő
erőszak a mi hitünk lámpabél
fejünkbe kigyúlt lángja életmentő

genetikailag nem azonos
a vérünk azzal ahogyan beszélünk
s lehet a levegő puskaporos
miközben a nyakakon kötél csüng

szerelmes közélet állbizalom
zsinegen rángat a képzelt szabadság
feszengve regnál beteg hatalom

határokkal választva el labancság
uszít egymás ellen - ne fogadj szót
vigyorogva mutasd neki az ajtót