huncfut-rimek

Sose volt ennyi szerencsénk, mint ma!
S a székelyt gyűlölőknek nem jött össze;
hason csúsztak merre a latrina;
beestek, mint a muslica a gőzbe.

Emiatt van gőz is meg gáz is ám,
Belógnak a képbe gyarmatosítók
fakó zászloi, sújt a hóhiány.
Ez van -, bár sok a hóhányó, nem titok.

Sose volt ennyi rozsdás vasedény,
Latin sajka, porciós kondér per fő,
hamuba sült macskaeleség

Cicagazdi őrt áll -, kezében ernyő,
őrt áll, mint a szikla - és porlad el
a csárdást járó uniós panel

Fekete tenger mellett ittam én
a Murfatlár borát, finom e bolgár
nedű; szerelemre ösztökélvén
ölelgettem egy fátát készakarván..

Odahagyva dobrudzsai gyarmatot,
Bukarestben Gyica, katonatárs
bevitt egy talpalóba, nagy kolbászok
mellett dumáltunk mi az elmúlás?

Mi lehetne más, ha nem a harc, viszály?
meg a nyelvek összezavarása;
Sosem lehetünk boldogok immár.

Neki minden latin, nekem turba;
Eközben eltűnt a fáta, S haladtam
haza felé, szembe jött egy Magda.

fátá= leány románul

turba= zavar, veszetség, ezt a szót Hamvas Béla is használta eme műben:

 https://youtu.be/uxdHXMNGbiA

Halomsok pénz, körbe állják - imádni;
csiklandozó - kupac az asztalon,
ki nyeri el? Mammon erő, titáni!
zsebeket izgat, nyüzsgő a szalon.

Kicsinyes az ember, de nagyra vágyik;
S a buksza, mint a cápa, nyeli ám.
Nincs igazság, a számítás hibádzik.
csak annak jut, aki nem "balfácán".

Feszült kedélyek -, cikiző opció.
Iciri-piciri esély a bank;
a részesedő feljön a skálán.

Egy a baj, a pénz nem öröklét adó
Ami könnyen jő - mihaszna kaland;
Nyugodhat bár teteme aranypárnán.

Fejem e vállon, súlytalan nem ingat
nagy, oszlopos gondolatokat, úgy
érzi, elegendő, ha néha izgat
egy látvány, vagy emlék ami elmúlt.

Amúgy is körülnézni nincs kilátás;
a téli világ nagy pofát nevel.
Kajálj és aludj halandó a csipás
mozinéző filmjét lassan fogja fel.

Vegyük hát szemügyre saját világunk;
bizonyos fokig inteligensek
ha vagyunk, denevéré mágsem fogunk
mi válni, igazolni nem lehet.

Rafináltabban kell felfogni mindezt
ennek oka a kályha, mi melenget.

Van valami közös szerintem
a verselésben -, a sorköz -,
mikor írók, észrevettem ,
minden logikát, nélkülöz:)

Ki tudná megértetni -? a pont
az irodalom dobütője,
értelmes gondolatokat bont
mesélőkedvünk fékezője!

Tele van a Biblia oly sok
bekezdéssel, de kikezdést
sehol nem találtam, a papok
se tudják mindez hogyan történt,