huncfut-rimek

leáll a blogozás nincs párbeszéd
mindent elmondtunk egymásnak a szépről
lecsuktuk notebook födelét
uncsi lett a vers felállni a székről:)

olykor a kis szabály a nagyra vár
legyen ami igazoltan legális
de ha közben csak vonal a határ
akkor az ügy egyszerűen banális

prüszköl aki túllépi s visszanéz
ó, félreléptem, gondolja ijedten
de nem szalad ha nem muszáj - mesél:
úgyis "valahol ezt is megfizettem"

aztán jön a nagy szavazó elit
szavazzunk elvtársak ki az egyenlő
és ki nem védjük meg testvéreink

a többi vonalon kívül esendő
értéktelen - haver - jaj ne lelkizz
elnyomni a kulikat kötelező

eke-mélyre ástam lejjebbre mint
mondjuk egy traktor mélyesztene fémmel
s formát bódít  amely  kinyert protein
de halgyomrában Jónás mégse térdel

eke-mélység félálmosság modell
eltűnt benne de kidobálna mindent
szerelmet képzel s nem tudja hogy kell
gyakran azt is elhiszi ő már nincs bent

pizzát eszek körszeletre vágom
körbedongtak a döglegyek de nincs több
pihenj csak le kedves jó futárom

s akkor végülis elhúzom a függönyt
nem érdekel mi topog hátamon
tűrhetőre kopott már a külsőnk

erőteljes világra jövetel;
verset kellett mondanom születőben
nem kéne hagyni - mondta kesztyűvel
bíbelődve a szülész elmenőben

ne hagyd abba fiam, mondta anyám
és kiabált a nővérekre mert épp
elraboltak mellőle s mondanám
ma is de nincs akinek nincs közönség

jöttem gyöngédség szárnyai alá
hátha jelent valakinek akármit
csipogásom ha írom s felolvasná

mert tudjátok a cukorka kábít
de a szó annál is bódítóbb hozzá
képest egy számsor amúgy se számít

Zúg-versírás adatbankja kivár -
míg a kamat a füzetben kalimpál,
s ha nem kér kölcsön onnan senki már,
többek között, pótrímekkel kalibrál.

hogy kifogytak a kacagórímek -,
háttérbe szorult, kizsebelt a költő;
önön ötleteit prédálta, mert
úgy vélte ingyen, s nem kölcsön a bölcső.

Korholjatok üres erszényeim,
zsírotokat élte fel a vagányság;
csődöt emleget a végrehajtó.

Kiírtam, elfogytak emlékeim,
hóbortos és rímbánatos tudásvágy
jó muri volt? mondd ki, tintanyaló!