huncfut-rimek

Egyéb
Mikijozsa•  2017. május 16. 09:21

hangmadár

létezik valahol, repdes a légben
nem látjuk soha, csak énekel
hangmadár lehet, különös a térben
mindig énekel, hallgatom reggel

Hallgatom este, még éjjel is, áldott
és elpusztíthatatlan, voltaképp
tizenhárom fészke van, belelátok
mindenikbe tojásokat keltőként

énekelget s amikor kikelnek
a kis csibék is énekelnek
de már nem látni őket eltűnnek
hangmadarak lesznek, énekelnek

Mikijozsa•  2017. május 7. 17:31

sakkor is, ha

Mért lógok mindig a nagy semmiben -
hogy kúsztam élteken át, mint az árnyék;
Szerelmesen  égnék ilyesmiben
akkor is, ha  kínpadokon fáznék.
Rám száradt kaland fájó szaggatása
eltépett örömök újra kirakása.

Papírvár hajtogatója üldöz
késélen táncol a vágy, szuronyt szegez
érzelmekkel terhelt kebelünkhöz;
alélt gyönge virágszárral kibelez
a merengések kőasztalán, ne félj!
a hajnal ígérgetéssel kiherél.

Cserélt erekben a tinta beszárad,
nyilvános arc pofonokkal áldva -
az is némely élet szakaszt lezárat -
így marad az emberek szája tátva.
Előtte még szende volt, később sárkány
hatalmas karma kifaragott márvány.

Mikijozsa•  2017. április 5. 18:50

merengő tyúk

elmereng a tyúk, mennyi tojás
tökéletesre csiszolt darabok
ezeket ő tojhatta nem más
ami lényeg belőle kipotyog

kakas nem számít, csak kiabálni tud
élete abból áll peckesen
járkáljon tyúk után nem oszt bizsut
és nem vár tojást se lelkesen

ebből látható, gondolja a tyúk
s fészekről leszáll kotkodálva
őnélküle is szépen megvagyunk
s ekkor ráugrott bóbitása....

Mikijozsa•  2017. április 1. 22:11

A végzet szeme-fénye

a végzet szeme-fénye földön jár két-lábbal
közös tálból kajál könnyű fakanállal
mindenikhez van egy jó szava tiszteli
pénzt nem fogad el bár bottal ütheti
a hasznot abból mégse számol magának
régi tanyáján vállúból disznók zabálnak
ő meg a közmunkán serénykedik vígan
éli güzü életét emígy pozitívan

míg a gazdagok egymást perelik, rágják
addig ő inkább eltol egy talicskát
széles mezők birtoklása folyhat véresen
a végzet szeme-fénye pihen negédesen
váróterem padján alszik át éjeket
és nem bántja soha a jámbor tetveket
se tévé se újság nem hozza ki a sodrából
örül ha elszédíti kevés kannás-bor
nem hülyíti senki csak magára hallgat
szavazni akkor megy ha ebédet is adnak
s a bankba akkor lép be amikor esik
szárítja ingét míg ki nem tessékelik

sosem hinné el hogy léteznek milliók
ötszáznál tovább számolni Úgysem szokott
nem tervez jövőt se a mának él csupán
s néha pödörint is egyet a bajuszán
szerencsés mindennap valahogy megoldja
a kenyér árát üres palackot leadja

Mikijozsa•  2017. február 1. 20:11

"Gyávák hazája", nem az én honom

"Gyávák hazája", nem az én honom;
sárga földig lezüllött szemétdombon
nem az én népem henyél, nem szokott!
Az én hazám a bátrak otthona - ragyog.

"Gyávák hazája" egy elképzelt kép,
rólunk festi nagybecsű kacsanépség?
Hadd hápogjon, mondjuk nevetve, hess!
Tele a hócipőnk, észt vízbe ne keress .

"Gyávák hazája", nem én találtam ki,
talán egy idegen, fakezű,  egy senki.
Sok balfácán lakik abban, nyominger
a himnusz ottan, és mindez kit érdekel?