huncfut-rimek

Bulvár
Mikijozsa•  2024. január 16. 15:24

rímek hőmérséklete

Előbb árnyékban ,mértem, kábelen
csatolva puffant, mint kihűlt edényen
a fenék, de később jött a fagypont
s elkezdte satirozni a alkonyt--

Íróbrancs aprókat dalolda
daloldó tollbamondóka
a költő is csak mondati szolga
lemozdult az alfadalosba
Ezért nem ír többet a porba.
mert ott verték szegénykét orrba:)

Mikijozsa•  2023. október 2. 13:03

egy harapófogó csókja

Nyakon ragadlak, szerelmet vallok;
kibúvó tényérvekre ne hivatkoz;
s mint egy szöget, kitéplek-, magányok
üregéből, négy falba mért kapaszkodsz?

Az élet malmát nem is veszed észre,
a lelked, ha  sérült, nem is sejted?
pedig felöröl a világ, csempészne
füledbe kérdést- s te elviseled?

Avagy megpróbálsz választ kersni mégse
találsz, hisz az nem létezik, Te vagy,
meg én, más nincs, Sátán szemfényvesztése,

De ki ez a pokolfajzat? Varangy
a mindenség közepén, és kurutyol :);
Az ő dolga -, minket nem érhet utol

Mikijozsa•  2023. január 22. 13:50

Hó-zöngő - hözöngő

Hóba rekedő torok jeges dalt
muzsikál a házgerinc, noha izzad
az eresz; nem ereszt áztat jégcsap,
homályos levegőben pézsmaillat.

Araruhában karcsú almafa;
ligetem mátkája a zöld fenyőt
karolta át, borotvahabos pofa,
merészen kiáll hogy elvegye Őt.

S a jeges jegyes fa fején a rigó
mint egy fekete igazság madár,
összeadja őket míg eljön a nyár,

Ó Tavasz, jőj el, szentesítsd e frigyet;
Ikertavaszt akarok, zöld trikó
legyen rajtuk és kísérje madárszó.



Mikijozsa•  2022. december 10. 12:38

Vajon a képzelet?

Vajon a költészet az élet tükre
vagy az egyén lelkesedése?
Ezekszerint amibe nincs lelkesedés
sűrítve, az, még nem költészet,
de szépre igyekvő,jót mindenbe rejtene.
Merész kép legyen hát a költői tet
amelyben Muzsám csókja holtig pezseg.

Áldott a képzelet mennyei égszelet
oly szent vagy, ha nem észleled;
Tenyeredbe rajzolj egy négyzetet.
Tükör a homlokomon, ki látja benne magát
marad barát -;  előlem nem menekül.

Mikijozsa•  2022. október 4. 09:24

Szerényszkij ellentétje önmagának

Szerényszkij bég mosolyt mutat
s vicsorog benne a gondolat
kozákok fegyvert kértem ám
a legjobbat s gyilkoltok ti egyáltalán?
mi ez a pár hallott? szégyent hoztok rám

Engem bánt a kiszemelt ellenség
népem szétfut de öl mégis területéhség
foglalni uralmam alá mindent itt
mosoly alatt szenvedjem tán e kint
mosoly mögött háborogva mindig