idomítom a jövő lépcsőfokait

Mikijozsa•  2020. március 31. 19:10  •  olvasva: 217

idomítom a jövő lépcsőfokait
tudniillik felfelé lépked a magyar
cipelgetve hangyaként kínok nyomait
mindeközben a szél mindétig alant kavar

fel létrára jobb ha rájössz nem vagy stróman
teszteld fokok vonzatát, ne habozz hágni
fel mint egykor Jákob - felhőbe bódultan
naponta kéne ezt csöpp fülembe rágni?

ez legyen alacsonyabb ez elérhető
ez se remegtesse lábam fel lihegve
ott vár új rabtartó vár a következő
magyar merészség még feljebb félcentire

van nálam viaszgyertya pecsétet hagyok
lássa az utókor vegye látleletnek
eddig jutottam el idáig vagyok
én lábacskám ily magasra kecmeregtek




Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2020. április 1. 07:30

@Törölt tag: bizony nem nagy büszkeség a sors keze alá hajolni, köszi szavaid

Mikijozsa2020. április 1. 07:29

@Törölt tag: köszönöm - mindig örülök ha szerény versem elnyeri tetszésed,

Mikijozsa2020. április 1. 07:28

@kevelin: nagyon köszi, jól mondod, szép napod legyen

kevelin2020. április 1. 05:38

Merèsz ki lètrára mász
S elèri a felső fokát

Törölt tag2020. március 31. 20:42

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2020. március 31. 19:37

Törölt hozzászólás.