Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
gyalog járművel a létigék mezején
Mikijozsa 2018. szeptember 20. 14:29
ötödik elem az én nevetésem
nyerít rá a ló és vajon ki még?
s veszem észre vicces időközökben
mily bájosak a fanyar létigék
s a költő vihog saját ülepén
van kedve persze éppen most szerezte
mert rájött hogy a bú - agyszülemény
mellyel önmagát hányszor megsebezte
de vége, indul azaz indulok
egymagam valami mezőre gyalog
viszem a tréfát ez a sétapálcám
nem leszek én ott se krétabálvány
inkább előkapom az "okostellót"
s megírom babámnak hogy na hallod...
Csinaj2018. szeptember 26. 00:43
Miki, grat
stapi2018. szeptember 23. 18:58
Hát ez remek! :)))
Mikijozsa2018. szeptember 22. 09:12
@okeanus: úggyvan... igazat adok, tehát humorba való, annyi kiegészítéssel hogy valóban idézőjelbe kellett volna tennem, most ezért bocsi, máris megoldom, és nagyon köszi, mondj még bakikat, megköszönöm :)
okeanus2018. szeptember 22. 09:07
"...tellót"
nekem ez kilóg a stílusosan egységes szövegből, nyelvi slendriánság...
Mikijozsa2018. szeptember 22. 08:55
@Ametist: hát gondolom mert góbé vagyok, nem azért:)? köszi szavaid, szerintem ebben az életben minden vicces még a harag is
Ametist2018. szeptember 22. 08:42
Az önirónia nagy adomány... nem mindenki képes nevetni önmagán, pedig az fontos dolog... tetszett a versed :)
Mikijozsa2018. szeptember 21. 08:48
@Mamamaci40: :) örülök hogy brummogtál, brumma brumma brummadza :)
Mamamaci402018. szeptember 21. 00:26
ha rábrummogok, úgy is jó?:)))
Mikijozsa2018. szeptember 20. 20:26
@kevelin: örülök hogy tetszett, üdv szeretettel
Mikijozsa2018. szeptember 20. 20:26
@Törölt tag: néha azzal nézem meg ilyen mozgás van a poeten :) Köszi hogy elolvastad
Törölt tag2018. szeptember 20. 17:21
Törölt hozzászólás.
kevelin2018. szeptember 20. 15:04
Versed olvasva jòt nyerîtettem .