Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Elsírtam magam
Mikijozsa• 2026. augusztus 3. 09:54 • olvasva: 47
Senki sem látta, mégis nem tudom
hova tenni, úr Jézusra gondoltam;
ó szegény emberi sors, becsukom szemem;
mit vétettünk? merthogy vészes aszály van.
Nem a bűn miatt büntet most az ég;
hiányoznak az ájtatos szép imák.
Teljesen megváltoztunk, s a szükség
majd észre térít, nincs gyertyavilág.
Isten gyerekei vagyunk, kopott
a lelkiruhánk, hol van fehérsége,
Mikor vetjük le? fehéret, csillogót
öltsünk magunkra isten örömére.
Zsuzsa03022026. augusztus 4. 14:46
Igaz versedhez gratulálok:
Zsuzsa
Mikijozsa2026. augusztus 4. 08:42
@S.MikoAgnes: a jó isten tudja mit akar, köszi szavaid, ámen
S.MikoAgnes2026. augusztus 4. 06:51
@Mikijozsa:
Ámen!
Igyekszem!
Mikijozsa2026. augusztus 4. 06:32
@turk.eva: köszönöm szépen igaz amit leírtál, nem vitatom, legyen szép napod üdv barátsággal Mikibá
turk.eva2026. augusztus 4. 01:36
Nem Isten büntet, mi saját magunkat...
Az ember nem látja, hogy mennyi kárt okoz és annak következményei vannak.
Mindig visszaüt ha a természetet kizsigereli az ember.
Jó írás, kedves Miki.
Mikijozsa2026. augusztus 3. 13:11
Agnes: Jöhet még sok istenverés, egyetértek, de mitsem fog érni, ha nem okulunk belőle; akkor fordul jóra minden, ha le tudjuk vonni ebből a konzekvenciát ámen, köszi a véleményedet
S.MikoAgnes2026. augusztus 3. 12:25
"mit vétettünk? merthogy vészes aszály van."
Sajnos sok a bűnünk.
Jön sorra a megérdemelt büntetés.
Mikijozsa2026. augusztus 3. 12:17
@skary: így van, igazad van, köszi
skary2026. augusztus 3. 10:42
valahol mindig elrontjuk