a hírhamísítok áldozatai

A gólya honnan, honnan nem, hozta a híreket,
s a szajkó kihallgatta, lámcsak a béka
emitt nagyon büszke magára. Lámcsak miket
beszél a papagáj, hu, simán infozott, heuréka.

Szemtől szembe hallgassatok meg, kezdte később
mint egy profeszionálisan kiképzet hírhamisító,
ne hasonlítgassátok magatokat a többiekhez, ök
nem ti vagytok,egész ponntosan a veréb mától rigó.

Ezt nagyon fontos észbetartani, ezt terjesszétek -,
s elrepültek a rigók, rigókat fenéken rugdalni.
Huss huss, ti nem is vagytok olyanok, mint mi, üssétek
őket, sok veréb beperelt sok rigót s a bagoly nem érti.

Miről is van szó? Elkerülhetetlenek az ilyen folyamatok.
Nem is érdekelte, mit akarnak, szóval perlítek egymást?
kérdezte, s kérdőn nézett előre, nos, össze csaptok.
mert harc az élet, s rájött milyen jó kívülállónak lenni.

Megteltek a börtönök, recsegtek a bitófák, sortűz
végezte ki a gyanúsítottakat, s a szajkó feltornázta magát;
ő lett az erdő miniszterúra-bura, nagyméretű
pletykabrigádot nevelt fel,  akik álhíreket szajkoznak.

"Megnéztük a dolgot, itt mindenkinek rosszul áll
a szénája, mert aki nem szajkó, mondta főügyész,
az, nyilvánvaló, hogy bűnös", s a kalpáccsal ráütött
a fejükre, Csönd ! és összerezzent a sok feketerigó-gyázvitéz.